Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
AZ ÁLLÓVIZEK PART MENTI HORDALÉKMOZGÁSA DR. MÁTÉ BÉLA 1 Az állóvizek (tavak és tározók) be nem védett partja hidrometeorológiai, morfológiai és geológiai viszonyoktól függően állandó változásban van, erodálódik. Az erodálódott anyag a hullámzás hatására a part menti áramlásba kerül és hordalékként mozog. Ez a hordalék azután részben lerakódik és a part mentén homokpadot, zátonyt képez, részben a hullárntörés zónájában a szél keltette part menti áramlások hatására vándorol. A part menti hordalékmozgás visszahat a part állékonyságára is. A kölcsönhatások és a part menti hordalékmozgás törvényszerűségeinek feltárására a Szovjetunióban több tározón végeztek méréseket, amelyek eredményéről a következőkben számolunk be. A part menti hordalékmozgás törvényszerűségeinek ismerete fontos olyan gyakorlati szempontból, mint kikötők, mesterséges átvágások, hőerőművek vízkivételének tervezése stb. I. A kaliovkai tározón végzett vizsgálatok Az Állami Hidrológiai Intézet (GGI) 1969 —1971-ben a kahovkai tározó partjának egyik szakaszán komplex vizsgálatokat végzett. A tározó térfogata 18,2 km 3, hasznos térfogata 6,8 km 3, felszíne 2155 km 2. Az eredményekről Sznyiscsenko (1973), Szokolnikov (1976) és Szudolszkij (1976) számoltak be. A feladatok között volt a part menti áramlás és a part menti hordalékmozgás megfigyelése. A megfigyelt szakasz tájolása DDK—ÉÉNy fekvésű. A partot középszemcsés és aprószemcsés homok alkotja, a parti zátony 80—90 m széles. A félsziget északi végénél a sekélyvizű rész 250—300 in széles. A parti zátony közepes esése 1,0—1,5°. Őszi-téli időben, amikor a tározó vízszintjét 1,0 — 1,5 m-rel csökkentik, az esés a zátony víz alatti részén 0,5°-ra csökken, a szárazra került részén pedig 2—3°-ra növekszik. 1.1. A szél keltette hullámzás és a part menti áramlások A vizsgált szakaszon a legaktívabbak а К és ÉK irányú hullámok, majdnem merőlegesek a partra és mintegy 50 km hosszú nekifutásuk van. A part menti zónára legnagyobb hatással vannak az É, ÉK és DK irányból futó hullámok. A félszigetnél számolni kell az ÉNy-ról, tehát a part felől jövő széllel is, amelynek iránya 100, 122,5 és 145°-ot zár be a partvonal merőlegesével. 1 Dr. Málé Béla oki. mérnök, a miiszaki tudományok kandidátusa, az Országos Vízügyi Hivatal ( Budapest) osztályvezetője.
