Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

462 Máté Béla A hordalékmozgásra legnagyobb hatással voltak a szél keltette hullámzással létrehozott part menti áramlások. Közepes hullámzásnál létrejött part menti áramlási sebesség 0,2—0,3 m/s, míg erős szélvihar esetén 0,4—0,5 m/s volt. A hullámverés zónájában mért legnagyobb áramlási sebesség 1,0 m/s volt. A lefolyásból származó áramlási sebesség még árvízi hozam és nagy vízleeresztések esetén sem haladta meg a 0,05 — 0,07 m/s értéket, sőt az erőmű normál üzemelésénél mindössze 0,01 — 0,03 m/s volt. A part menti áramlási sebesség a zátonyon nem volt egyenletes. A legnagyobb áramlási sebesség a hullámtörés zónájában volt, gyenge hullámzásnál egy sebességmaximum volt a vízszél közelében, míg szélviharnál két maximum volt: egyik a hullámtörésnél (a zátony szélénél), a másik a víz szélénél. Egyenletesebb sebességeloszlás volt gyenge hullámzásnál, a hullámok fokozatos transzformációja, valamint partmenti szélirány esetén. A partra merőleges irányú szélvihar és hullámzás esetén a zátonyon létrejövő áramlás labilisvolt, de a víztömegek nagyobb része a zátony mögötti áramlás irányába mozgott és néha jelentős áramlási sebességet ért el. A part menti áramlások sebességét méréssel határozták meg. A mérési eredmények alapján megszerkesztették az 1. ábrán látható, a part menti áramlásnak a szélseNytNy besség (W

1

0 a víz felett 10 m-re mért szélsebesség) és annak iránya (a partra vetített merőleges és a szélirány által bezárt szög) függvényében való meghatározására szolgáló nomogramot. 1. ábra. A partmenti áramlási sebességnek (iv) a szélerősség (w) és a széliránytól (a) függő változásának kapcsolata Рис. 1. Зависимость скорости приорежного течения (v) от скорости ветра ( и ) и его направления (а) Fig. 1. Variation of the velocity v of the littoral current with wind speed w and wind direction » Bild 1. Beziehung zwischen ufernahen Strömungsgeschwindigkeit (v), Windstärke (w) und Windrichtung (a) 1.2. A part menti hordalékmozgás A vízből lebegtetett hordalékmintát vettek, illetve töménységméréseket 4—7 függélyben végeztek, rúdra erősített mintavevővel. Egyes esetekben ún. integráló hordalékmérővel mértek. A koncentráció mélységbeli eloszlása a felszíntől lefelé egyenletes, majd a fenékréteg közelében gyorsabb növekedést mutatott. A fenékréteg koncentrációja általában 2—5-ször, egyes esetekben 7—10-szer volt nagyobb a felszíni rétegénél. A fenék-közeli koncentráció a zátony közepe táján gyakran elérte az 1,5—2,0 kg/m

3, a vízszél közelében pedig az 5 — 10 kg/m

3 értéket. A zátony szélességében a koncentráció eloszlása általában megfelelt az áramlás sebességeloszlásának. Gyenge hullámzásnál egy maximum volt a vízszél közelében, míg vihar esetén két maximum volt: a vízszélnél és az első