Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

426 Balogh J. és Tóth G. — az öntözött növényállományok evapotranszspirációjától, és — vetésterületétől, — a kérdéses időszakban várható hőmérsékleti és — csapadékviszonyoktól, továbbá — az öntözött terület pillanatnyi talajnedvesség-tartalmától függ. Ezért a kérdéses időszakban várhatóan kialakuló öntöző vízigény V

f

i) az alábbi összefüggéssel becsülhető (VITUKI 1978). V

e = 10 ahol: V

c — az előrebecsült időszakban kiszolgáltatandó öntözővíz mennyisége [m

3], ET

e — az öntözött növényállományoknak az előrebecslés időszakára várható átlagos evapotranszspirációja [mm], At

k — a várható napi középhőmérséklet sokéves átlagtól való eltérése [%]F — az öntözött növényállomány(ok) vetésterülete [ha], C

e — az előrebecslés időszakában várható csapadék [mm], az előrebecslés időszakának kezdetén mért (vagy számított) talaj nedvesség-tartalom [mm], I — az öntöző üzemek belterjességétől függő együttható (1 vagy ennél kisebb dimenzió nélküli szám), j—n — határértékek az öntözött növényállományok. A Wp értékei — közvetlen talajnedvesség-mérések lehetőségének hiányában — a w

p=w

k+ic

m+iö

m-ÍET

m (3) 111 összefüggéssel számítható, ahol az eddigi jelöléseken túl: W

k — a gyökérzóna felvehető nedvességtartalma az idény kezdetén vagy keléskor, W

p — a (pillanatnyi) felvehető talajnedvesség a gyökérzónában a számítás időpontjában, m — indexek az értékek mért voltát, 1 — n — határértékek a tenyészidő vagy öntözési idény kezdő és a számítás időpontját jelentik. A várható vízigények (V

e) értékeinek meghatározásához — a (2) és (3) egyenleteket összevonva — kapjuk: Az összefüggés alapjában véve a vízháztartási egyenletnek az öntözött területekre alkalmazott egyszerűsített változata. Belőle csupán a lefolyás értékei