Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
3. füzet - Dávid László: A vízgyűjtőfejlesztés folyamatelmélete és alkalmazása a térségi vízgazdálkodásban
390 Dávid László A folyamat matematikai leírása A vízgyűjtőfejlesztési folyamat matematikai modellezéséhez abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a vízgyüjtó'fejlesztés folyamatát a térségi vízgazdálkodás színvonalának (szintjének) és összetevőinek időbeli változása írja le és így a folyamat az egyes időpontokhoz tartozó színvonallal (fejlettségi, bony^iltsági szinttel) mérhető. így feladatunk a térségi vízgazdálkodás színvonalát jellemző időfüggvény megalkotása. Ez lényegében több tényezős döntéselemzési feladat, mivel a vízgazdálkodási színvonal — az előzőekben ismertetetteknek megfelelően — csak több tényezővel együttesen jellemezhető. Ezért, feltételezzük, hogy valamely vízgyűjtő terület vízgazdálkodási színvonala (szintje) a vízgyűjtő terület „hasznosságaiként értelmezhető és eszerint jellemezhető (Kindler—Papp 1977). A vízgazdálkodás színvonalát mint hasznosságértéket valamely t időpontban így a fejlődési, bonyolultsági szinttel jellemezzük. Tekintsük ezek után feladatunknak a VF[í(0]=/{X,[í(0]; X 2[,(/)]; ... X n[í(0]} (1) függvény meghatározását, ahol: i(t) — a vízgyűjtőfejlesztés г-edik szintjének azonosító megjelölése (sorszáma) a t időpontban. Amennyiben a szintek külön azonosításától eltekintünk, akkor i(t) helyett t-t is írhatunk; VF — a vízgyűjtőfejlesztés során a vízgazdálkodás színvonalának dimenzió nélküli mérőszáma; X — a vízgazdálkodás színvonalát befolyásoló tényező, ha л = 1, ..., N. Mivel a vízgyűjtőfejlesztés, azaz a vízgazdálkodás színvonalának időbeni változása folytonos, általában — de nem feltétlenül — monoton növekvő értékű folyamat, a fejlődés azonban időnként stagnálhat, sőt vissza is fordulhat, az (1) összefüggésre fennáll az alábbi feltétel VF[i(t)} § VF[i + Ai(t + At)]. (2) A vízgyűjtőfejlesztés г-edik szintjére feltételezzük, hogy 0=s VF[í(0]=100, (3) ahol elméletileg VF[í'(f)] = 0 — összhangban a 3. fejezetben ismertetettekkel — a természetes (I) állapotot, míg У/ , ,[г'(01 = Ю0 a fejlett (III) állapotot jelöli. Gyakorlati megfontolásokból a természetes (I) állapot a 0=s VF[((/)]< 15 a fejlődő (II) állapot a 16s VF[i(t)]^Ső (4) a fejlett (III) állapot a 86 Ä VF[í(0]^100 határokkal jellemezhető. A vízgazdálkodás színvonalát befolyásoló nagyszámú tényező a vízgyűjtőfejlesztés irányítása szempontjából lényegében három csoportba sorolható: a természeti és a környezeti tényezők; X v a gazdasági (regionális fejlődési) és társa-