Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: Az öntözés szerepe a magyar mezőgazdaságban

,454 Kovács György hetünk, a fölös vizet a lehető legrövidebb időn belül elvezetve a táblákról. A talajnedvesség állapota szerint időben végrehajtott, később azonban a lehulló csapadék miatt szükségtelenné váló öntözést csak akkor kerülhetjük el, ha megfelelő időelőnnyel és megbízhatóan tudjuk a várható eső mennyiségét előrejelezni. Többek között ezt a célt szolgálja a VITUKI előrejelzési programjának keretében az OMSZ által végzett kutatás, amelytől azt várjuk, hogy megoldja az ötnapos — vagy legalább a háromnapos — mennyiségi csapadék-előrejelzést. 4. A fejlesztés műszaki feladatai A kiegészítő öntözés jellegzetességének eddigi elemzése — az igény véletlen jelentkezésének ténye, a talajnedvesség állapota szerint vezényelt üzemirányítás szükségessége — számos olyan technológiai kérdést is felvet, amelyet nem oldhatunk meg azoknak a nagy öntözőrendszereknek tapasztalatai alapján, ahol a növény teljes vízellátása a mesterséges vízpótlásra alapozott, hanem saját adottságaink figyelembevételével kell a fejlesztés helyes irányát keresnünk. A bemutatott példák és az azzal kapcsolatosan tett megállapítások azonban lehetővé teszik azoknak a követelményeknek összefoglalását, amelyeknek eleget kell tenniök a kialakítandó rendszereknek: 1. Az öntözést nem szervezhetjük előre meghatározott rend szerint, hanem napról napra végzett vizsgálatok alapján kell döntenünk egy-egy területen a víz szétosztásának megkezdéséről. 2. Az elosztórendszer képes legyen arra, hogy az igény jelentkezését követően néhány napon belül a teljesliralt területre eljuttassa a szükséges vízmennyiséget. 3. Az egyszeri öntözéssel kiadott fajlagos vízmennyiséget a gyökérzóna mélysége és a talaj tározóképessége szabja meg. Ez viszonylag kis vízadagok szétszórását teszi indokolttá, ha az öntözést időben hajtjuk végre, és nem engedjük a talajt holtvíztartalomig kiszáradni. 4. Mindezeket az igényeket olyan elosztórendszerrel kell kielégíteni, amelynek vízvesztesége kicsiny (ez nemcsak a víztakarékosság biztosítása érdekében szükséges, hanem azért is, hogy csökkentsük az elszivárgás okozta környezeti ártalmakat). 5. Az elosztórendszerrel szemben támasztott további követelmény a gazdaságosság, annak biztosítása, hogy a szárazgazdálkodással szemben elért többletjövedelem a ráfordításokat hatékonyan ellensúlyozza. Ennek érdekében elsősorban a beruházási költségek csökkentésére kell törekednünk, mert a korlátozott üzemidő miatt a teljes költséget a működési kiadások kisebb mértékben befolyásolják. 6. A népgazdaság általános fejlődési tendenciáiból következik, hogy az elosztórendszer kialakítása során törekednünk kell a gépesítés és az automatizálás minél szélesebb körű alkalmazására, mert számolni kell a munkaerő korlátozott voltával. Az első követelménnyel kapcsolatosan már említettük, hogy a szabályozás alapjául a talajnedvesség tenzióját használhatjuk. Az ennek rendszeres méréséhez szükséges műszerek — akár a tenzió közvetlen megfigyelését, akár a talajnedvesség meghatározását választjuk az üzemirányítás eszközéül — ismertek, csupán azok nagyszámú gyártását, elterjesztését és alkalmazásbavételét kell szorgalmaznunk. Ennek az üzemirányítási szemléletnek, módszernek és eszköznek a széles körű elterjesztésével elérhetjük, hogy csak akkor kerüljön sor öntözésre, amikor a növény—talaj—víz rendszer állapota ezt valóban indo-