Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 341 3.2. /1 folyók jégviszonyainak megfigyelése A folyó jégviszonyainak változásai komoly problémákat okozhatnak a vízierőműveknél, a hidaknál és a vízi közlekedésben. Az Ottava folyón 1976-ban tesztmezőszerűen végeztek műholdas jégmegfigyelést. A jegesedés fő befolyásoló tényezőiből indultak ki, vagyis, hogy a folyó éles kanyarulataiban és a szigeteknél alakulnak ki a jégtorlaszok, míg az állandó jégfedettséget előidéző okok a nagy kiterjedésű pangó vizek, a duzzasztóművek, s a folyók alsó szakaszán jelenlevő nagyobb vízmélység és egyeneletes lejtés. A 2. ábrán a GOES 1 műholdképeit mutatják be. A felső kép 1976. április 4-én és az alsó április 14-én készült. A képeken a balra eső részen az Ontario tó látható. Az eredeti képen a fehér gondolatjelszerű vonalkák a képre felvitt számítógépes rácsjelek, melyek az azonosítást könnyítik meg. A Ny—K-i irányú (a képen balról-jobbra folyó) folyón 14 különböző jégfedeti folyószakasz volt azonosítható, az április 4-i műhold képen ezeket fekete nyilakkal jelölték. 5 bögében a duzzasztóművek okoztak jégborítottságot, 2-ben a folyó éles kanyarulatai és 4-ben a szigetek. A nagy jegesedés oka a folyó alsó szakaszán a Szt. Lőrinc folyóval való összefolyás miatti esés-csökkenés. A folyó felső szakaszain a zuhogók, rohanók jelenléte magyarázza a 2 nagy kiterjedésű jégmentes szakaszt. Az április 14-i műholdképen csak 3 jeges szakasz figyelhető meg. Az egyik az eredeti nagyságának felére csökkent, a másik két szakasz feltöredezett a szűk szelvény miatt. A fentiekből következően megállapíthatjuk, hogy a GOES rendszer alkalmas napi megfigyelés elvégzésére, s így egy riasztórendszer alapját képezheti. 3.3. Az árvizek térképezése és megfigyelése Az árvizek nagy pusztításokat végeztek a történelem folyamán, bár az árvízvédelem csökkentette hatásukat. Az USA-ban a kár gyakran meghaladta az 1 billió dollárt. így a gazdaságosság írja elő az árvízi megfigyelések fejlesztését. A műholdas megfigyelés az egyik lehetséges információgyűjtő rendszer. A Mississippi 1973-as árvize. 1973 márciusában különböző meteorológiai tényezők szerencsétlen összeesése miatt nagy árvíz alakult ki. Április 2-án Le Clairtől Reserveig minden vízmérceállomás az árvízszint feletti értéket jelentett. Több mint 4 500 000 lia föld került víz alá és a vízszintek a legtöbb helyen még mindig emelkedtek. St. Luisban az eddigi legmagasabb árvízszintet figyelték meg 1973. április 5-én. A Mississippi völgyéről minden reggel 9

h-kor készült NOAA 2 műhold képeket összegyűjtötték és elemezték. A spectrum látható tartományában készült képeken meglehetősen nehéz volt eldönteni a föld és a víz határait. Azonban az áradó víz és a föld hőmérséklet-különbsége meglehetősen nagy volt, 5° К vagy még több a műhold áthaladásának idején. A szerzők a NOAA 2 VHRR —IR képét mutatják be az USA központi területeiről 1973. március 27-én. A képen a hideg területek a világosabbak. Megfelelően kiválasztott hőmérsékleti batárérték mellett, amely összeegyeztethető a meglevő vizek hőmérsékletével, a műholdképekről 1:250 000 méretarányú raszteres térkép készíthető ZTS térképanyag felhasználásával. Kísérletképpen az így kapott anyagot összehasonlították egy azonos méretarányú topográfiai térképpel, amelyre a 80 m felbontású LANDSAT képek adatait térképezték. A területmérések adataiból azt a meglepő eredményt kapták, hogy a sokkal durvább felbontású NOAA —2 képek alapján 13%-kal jobb eredményt értek el. 3.4. A Red River árvize A Red River északi vízgyűjtőjében a nagy csapadékok miatt és az egyes területek eltérő hóolvadási időpontjainak kedvezőtlen alakulása eredményeképpen 1978ban nagy árhullám vonult le az eddig mért legmagasabb vízszintek körüli értékekkel.