Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése
262 Baranyó Géza A terület évenkénti értéknövekedésével a belvízkárnak itt is majdnem 0 kapcsolata adódott. Megjegyzésünket korábban már erről megtettük. A szórás értéke a (14), ill. a (15) függvénynél a legkisebb. A csapadék, az elöntési idő és a lefolyás tényezőiből, mint független változókból alkotott 4 változós függvény (14) a kárjelenséget a legkisebb szórással írja le. A csatornasűrűségnek újabb változóként való figyelembevétele, már rontja a közelítés pontosságát és csak igen kis mértékben növeli a korreláció együtthatót. 6.3. Korrelációs tényezők és szórások Az áttekinthetőség érdekében vegyük az Х х = /(х 2) kár—csapadék kétváltozós függvényből meghatározott totális korrelációs tényező (/í () és szórás (о^) értékeit 100%-nak. Számunkra a legkedvezőbb kapcsolat az, melynél a korrelációs tényező úgy a legmagasabb, hogy közben a szórás a legkisebb. Az újabb változónak a két statisztikai jellemző %-os hatását, %-os változását а X. táblázatban adjuk meg. X. táblázat Totális korrelációs tényező Az összefüggés jele Újabb változó Si+i A totális korrelációs tényező A szórás Az összefüggés jele Újabb változó Si+i aránya változása aránya változása Az összefüggés jele Újabb változó Si+i [%] 12. éves csapadék 100 „ 100 13. éves elöntési idő 115 + 15 86,5 -13,5 14. éves lefolyás 125 + 10 74,0 -12,5 15. éves csat.-sürüség 125 0 76,0 + 2,0 16. éves léghő 117 -8 92,0 + 16,0 17. éves t.-vízállás 126 + 9 82,0 -10,0 A függvények közül a négy változós függvény mutatkozik a legkedvezőbbnek, hiszen a kapcsolat a kétváltozós függvényhez képest 25%-kal nagyobb, szorosabb a szórás 26%-os csökkenése mellett. Л 1-fi 2 értékek (IX. táblázat) a figyelembe nem vett tényezők hatását jelölik. A vízháztartási egyenletből megállapított legfontosabb figyelembe nem vett tényezők : az észlelési-, számítási hibák, csapadék-egyenlőtlenség, előző év hidrológiai hatásai stb. Ha megnézzük a (14), a (15), a (17) függvényt, megállapíthatjuk, hogy négy változónál nagyobb számú tényező esetében ez az érték (0,2537—0,2662 között) közelítően állandósul. A figyelembe nem vett jellemzők pedig csak akkor közelíthetnek egy adott értékhez, ha a hibán túl, egy megkülönböztetett hatású tényező közel állandó súllyal hat. Ez a tényező pedig az említett párolgás. A kárjelenséget a legkisebb szórással a (14) számú 4 változós függvény írja le. A mintánkban szereplő totális korrelációs tényező és a valódi, a becslés idejére terjedő sokaság hasonló értékei közötti kapcsolatról az Ií tmi n tájékoztat (IX. táblázat). Ez a jellemző a valódi sokaságban cca. 5%-os valószínűséggel előfordulható
