Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése

Belvízkárok matematikai modellezése 263 legkisebb totális korrelációs értékét mutatja. Л (14) és (15) függvények 0,70 körüli jellemzői az említett közelítések legkielégítőbb kapcsolataira utalnak, a figyelembe vett jellemzők közül. 7. Következtetések A vízháztartási egyenletben (3) szereplő tényezők közül a csapadék, a horizontális talajvíz hozzáfolyás, a párolgás természeti tényezők, és mindezeknek, valamint a lefolyásnak növelését csak korlátozottan, ill. természeti hatások érvényesülésével képzelhetjük el. A társadalmi, gazdasági fejlődés viszont nem lehetséges az egyre nagyobb víztömegek igénye nélkül. A mezőgazdasági terméseredmények állandó növelésének nélkülözhetetlen eleme az öntözésfejlesztés. Ehhez pedig a tározás növelésére van szükség. Olyan tározásra, amelynél a csapadék a földreérés helyén kártétel nélkül, később a haszonnövények számára minél inkább a hozzáférhetőséget biztosítja (Iiavasz 1976). Ehhez a talajaink említett kedvezőtlen vízgazdálkodási adottságainak megváltoztatására van szükség. A gazdaságossági szempontokat is mérlegelve, két járható úl lehetséges: a) h rendszeresen magas talaj vízállású (ún. „víznyomásos") területek , vizet jobban kedvelő növények útján való hasznosítása, b) a mezőgazdasági talaj csövezés, a szükséges kémiai és mechanikai talajjavítással kombinálva. Elsősorban a talajcsövezés kiterjedésével fog a terület hidrológiai jellege olyan mértékben megváltozni, hogy a későbbi belvizek már nem lesznek hasonlóak a korábbiakhoz. Termőtalajaink védelme, termőképességének növelése tehát a belvízmentesítéssel együtt általános társadalmi érdek. A kutatás kezdetén korántsem tekintettük célnak a kedvezőtlen adottságok megfogalmazását. Az elemzések során vált világossá, a nagytérségben rendszeresen jelent kező tavasz—nyáreleji vízbőség, a belvízhullámok jelentkezése és a nyárvégiőszi, hasonlóan rendszeresen jelentkező csapadékhiányos időszakok váltakozása. Ezenkívül, hogy a talajok a rendszeres kedvezőtlen meteorológiai hatásokkal együtt kétszeresen rossz adottságot, kedvezőtlen körülményt eredményeznek. A belvízkárok függvényében való vizsgálat megmutatta azoknak a tényezőknek a szerepét is, melyek természeti hatások miatt általában rejtve maradnak. Ezek közül a tényezők közül különösen az elöntési idők szerepének, jelentőségének feltárását tekinthetjük. IRODALOM liucsó iV. : Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazdasági Kiadó, 1973. Tlaranyó G.: Kisparcellás kísérletek. VITUKI témabeszámoló 1967/1. liaramjó G. : A belvizek keletkezésével és lefolyásával kapcsolatos egyes elemek helyszíni kísérleti vizsgálata. VITUKI témabeszámoló 1967/2. Ilaranyó G.—Cziráky J.—

Kienitz G.: Belvízi Mutató Szám bevezetése a Mirho-gyolcsi öblözetben. VITUKI témabeszámoló, 1977. Uogárdi J.: Alkalmazott hidrológia, Mérnöki Továbbképző 3. 1962. Csorna J.—Szigyúrló '/.. : A matematikai statisziika alkalmazása. VITUKI 1975. Ezekiel, A/.- Fox, К. A.: Mehods of Correlallon and Regression Analysis (I.inear und Curvilinear) 1959. KSH: Békés megyei Statisztikai Évkönyvek 1958—1975. Isienitz G.: Az 196(3. évi tavaszi belvíz hidrológiai értékelése. Vízügyi Közlemények 19üG. Krajkó Gy.: Békés megye Gazdasági Földrajza. Kossuth Kiadó 1975.