Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése
Belvízkárok matematikai modellezése 257 járnak, illetve járhatnak. Figyelmet érdemel a maximális és minimális havi érzékenységek, közel 20-szoros aránya is. A mérőszámok részletesebb elemzések alapján tovább finomíthatok. Ellenőrzésüket elvégeztük olyan módon is, hogy az évenkénti készültségi idők havonkénti napjait beszoroztuk a megfelelő havi érzékenységi indexszel, majd az egyes évekre ezek súlyozott értékeit összegeztük. Ezt követően a súlyozott elöntési idők évenkénli értékeit a megfelelő évi belvízkárral rangkorrelációba hoztuk és szoros (R = 0,796) kapcsolatot kaptunk. A dimenzió nélküli érzékenységi index bevezetésével és alkalmazásával a legfontosabb éven belüli időtényező szerepét sikerült feltárni. 5.3. A belvízkárok (X x) és a folyókba átemelt belvíztömegek (.r 4) kapcsolata A 23 év során az egyes években a befogadókba átemelt névleges belvíztömegek, mint a területi lefolyás közelítő értékei a károkkal kapcsolatba hozhatók: X 1 =/(x 4). (7) Nyilvánvaló, hogy a súlyosabb kárral jellemezhető évekhez nagyobb átemelt víztömegeket kell sorolni: a kár —lefolyás kapcsolat tehát egyenes, közvetlen. A kár—lefolyás kapcsolatának értelmezése az idő és a sorrend szerint kétféle lehet : Az adott évi kár az adott lefolyás ellenére jött létre. Az adott belvíztömeg, az adott lefolyással csökkentve eredményezte a nevezett belvízkárt. Bármelyik oldalról is nézzük, egy hibája van eme jellemzőnek, hogy éppen a tűrési időt nem tudjuk figyelembe venni. Végül is a szivattyútelepekkel a folyókba névlegesen átemelt belvíztömeget fogadhatjuk el teljes területi lefolyásnak. Vízgazdálkodási szempontból figyelmet érdemel az évi átlagban eltávolított 124 millió m 3 belvíztömeg, mely egyenlő 29,7 mm/év csapadékkal, 0,95 1/s-km 2 átlagos lefolyással. Az éves lefolyási tényezők is jellemzőek. Átlagértékük 5,3% volt, maximális érték 23,7%-nak (1970-ben) adódott. A belvízkárok és a névlegesen folyókba átemelt évenkénti víztömegek között szoros (R = 0,8068) kapcsolat adódott. 5.4. A belvízkárok (X{) és a csatomasürüség (x 5) közelítő kapcsolata A csatornasűrűség =/(* B) (8) évenkénti változását a nagytérségben valószínűségi változónak tekintettük, mert a megszüntetésük, újjáépítésük, bővítésük együttesen véletlenszerű volt annak ellenére, hogy a nagyüzemi gazdaságok megalakulásával, újjászerveződésével végrehajtott táblásítások során összhosszúságuk jelentősen csökkent. Továbbá feltételezzük, hogy a ritkább csatornahálózat, csatornasűrűség áll egyenes arányban a magasabb kárral. Nem vártunk szorosabb kapcsolatot, mert ismeretes volt, hogy a csatornasűrűség egyedül nem döntő tényezője a mentesítésnek. A két jellemző között igen laza, csupán (R = 0,22) rangkorrelációs kapcsolat adódott. 6 Vízügyi Közlemények
