Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Baranyó Géza: A bevlízkárok matematikai modellezése
258 Baranyó Géza 5.5. A belvízkárok (Х х) és az évi átlagos léghőmérsékletek (x 6) közelítő kapcsolata A léghőmérséklet-változásnak = /(*.) (9) vizsgálatával a párolgás közelítő hatását kívántuk ellenőrizni. Köztudott, hogy a léghőmérséklet emelkedése, a párolgás növekedése, a belvizek mérséklő tényezője. A növekvő léghőmérséklet egyes esetekben a belvízkárt növelő jellegű is lehet. A léghőmérséklet természeti tényező, de mivel nincs olyan akkumuláló tényezője mint a csapadéknak a talaj : nem várhatunk a léghőmérséklet éves átlagai és a belvízkárok között számotlevő kapcsolatot. Valóban a két tényező között csupán R = 0,0361 értékű korrelációs tényező adódott. Feltételezhetjük azonban, hogy csak a belvizes időszakok léghőmérsékletének a károkkal szorosabb, de a lineáristól eltérő kapcsolata van. 5.6. A belvízkárok (X x) és a talaj vízállások (x., x H) közelítő kapcsolata A Békés-csanádi löszfennsíkon és az ártérben kialakuló talaj vízszint-változásokat is kapcsolatba hoztuk a belvízkárokkal: X x=U&, x s). (10) A közelítő kapcsolatot a két tájegységben levő 1 — 1 db talajvízkúttal vizsgáltuk. Felhasználtuk a fennsíkról a 360. számú kondorosi (x,), és az ártérből a 308. számú füzesgyarmati (x 8) VITUKI talajvízkutak évenkénti maximális, és előző évi minimális havi középvízállásainak különbségeit (az évi vízjátékokat). A belvízkároknak a kondorosi talajvízállásokkal R = 0,46, a füzesgyarmatival fí = 0,74 reális és figyelemreméltó korrelációs kapcsolata adódott. Az eltérés okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a füzesgyarmati talajvízkút által reprezentált ártér talajvizei egyrészt jobban segítik a belvizek képződését, másrészt pedig az ártérben a kárelőfordulás is lényegesen gyakoribb, mint a fennsíkon. Természetes tehát, hogy a nagytérségen belüli gyakoribb kárelőfordulási helyet jobban jellemző ártéri talaj vízállásoknak szorosabb kapcsolatban kell lenniük a károkkal. Ezek alapján azt is állíthatjuk, hogy az ártéri területek meliorációjának előnybe, helyezésével a károk is erősebben mérsékelhetők. 5.7. A belvízkárok (X,) és a termésátlagok (x g) kapcsolata A terület értéke a termésátlagok évenkénti növekedési ütemében emelkedik. Indokolt tehát feltételezni, hogy ebből a kárérzékenység is egyre nő : Х 1 =/(х 9). (11) Egy olyan terület értékváltozását kifejező jellemzőt lenne célszerű keresnünk, ami az év legnagyobb részében a víz károsító hatásának van kitéve. A választott jellemző a két legfontosabb növényünk, a búzának és kukoricának (1976-os árszinten kifejezett) évenkénti termésátlag értékösszege. A kct. növény termésátlagának ingadozását természeti tényezők és mesterséges hatások befolyásolták, köztük a károk is. Feltételezhető lett volna, a két jellemző közötti legalább közepes kapcsolat. Mivel azonban ez csak i? = 0,1754 volt, meg kellett állapítani, hogy a Békés megyei
