Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)
2. füzet - Szepessy József: Vízépítési földművek talajainak diszperzitás-vizsgálata
Földművek talajainak diszperzitás-vizsgálata 231 Feltevésünk szerint az amorf talajok viselkedésének egyik magyarázata az lehet, hogy alapvetően semleges felületeiken mindenkor csak egynemű elektromos töltés alakulhat ki, emiatt elektromos erőkből csak a taszítás léphet fel, a kártyavárszerű szerkezet (11 Ja ábra) bennük ki sem alakulhat. 11. ábra. Jellemző anyagszerkezetek Lambe szerint a) tiszta vízben él-lap, vonás b) peptizálva lap-lap, taszítás с ) sósán flokkulált Рис. 11. Характерные структуры материала по Ламбе а) в чистой воде кромка-грань, штрих б) пептизированно грань-грань, отталкивание ц) соляно флоккулировано Fig. 11. Typical clay structures after Lambe a ) in fresh water edge-side, attraction b ) dispersed side-side, repulsion с ) flocculated in salt A leírt szerkezettípusok között a gyakorlatban folyamatos átmenet van, egyegy talajrög állapotát a benne pontról-pontra változó elrendezések statisztikai átlagának kell tekinteni. A feltételek változásakor az átrendeződést lassítja a víz viszkozitása, a polárosán kötött víznek a már említett szilárdsága, és az, hogy az egyes erők a távolságtól eltérő módon függenek. Egy tömöttebb szerkezetben a megnövekvő elektromos taszítóerők esetleg nem tudják legyőzni a közelről erősen ható Van der Waals erők vonzását, mely utóbbiak a lazább szerkezetben távolabbról — azonos értékek mellett — nem képesek az elektromos taszítást legyőzni. Ezen hatások miatt a kötött talajok viselkedését a kiinduló állapot (kezdeti tömörség) mindenkor jelentősen befolyásolja, ezért okozhat egy olyan erőteljes behatás, mint az agyag kiszáradása, néha visszafordíthatatlan változásokat. Nagyobb méretekben a talaj szerkezete lehet homogén (egynemüen tömött), illetve lösszerűen, vagy morzsásan szerkezetes. A morzsás szerkezet (Galli 1970) valószínűleg nyírás-, változó duzzadás-zsugorodás hatására áll elő, keletkezése és fennmaradása a kolloid rendszer még tisztázatlan tulajdonságaitól is függ (Kézdi 1972 és 1976). A talajszerkezetből következő ún. másodlagos pórusok a talaj vízvezető képességét több nagyságrenddel megnövelhetik, és egyben a talaj húzószilárdságát csökkenthetik. A víz behatolását a talajba jelentősen meggyorsíthatja az ozmózis, ha a járatba kerülő víz sótartalma számottevően kisebb, mint a pórusvízé. A nagy erővel behatoló víz elsősorban a szélső szemcséket lazítja fel. Ariathurai és Arulanandan (1978) szerint a forgóhengeres vizsgálatban az erózió gyakran teljesen megszűnik, ha a mintát a pórusvízzel azonos összetételű folyadékban vizsgálják. Konkrét tapaszalatt volt arra is (Aitchinson Wood 1965), hogy egy korábban sósvizet tartó gát átszakadt, amikor a tározót édesvízzel töltötték fel. a. b. c.
