Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Homokiné Újvári Katalin-Makainé Nagy Zsuzsanna-Takács Ágnes: Az 1980. évi tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei

186 Homokiné TJjvári К., Makainé Nagy Zs. és Takács Á. 3. ábra. Az 1980. július havi csapadékösszeg területi eloszlása Рис. 3. Распределение суммы осадков по площади за июль 1980 г. Fig. 3. Areal pattern of rainfall depth in July, 1080 megkönnyíti, ha a két árhullám időszakának t-m-t (terület-magasság-tartam) görbéit egybevetjük. A t-m-t görbék az ún. terület —magasság—tartam analízisekből származnak. A csapadékmennyiség (h magasság mm-ben) területi átlagának integrált értékeit (T terület) jelentik a folyó forrásától a torkolatig, illetve a folyó adott szelvényéig, esetünkben a Maros torkolatáig. A csapadékmennyiségek időbeli összegzése naponként történik, egy fizikailag meghatározott időszakra (tartam), esetünkben az árhullámok időszakára. A 4. ábrán az 1960. júliusi, ill. az 1980. júliusi árhullámot kiváltó csapadéktevékenység t-m-t görbéit láthatjuk. A vízszintes tengelyen az egyes rész-vízgyűjtőterületeknek a Tisza magyar—jugoszláv határszelvénye fölötti teljes vízgyűjtőterület (T) százalékában kifejezett aránya, a függőleges tengelyen pedig a napi csapadék időben összegezett területi átlagai szerepelnek. A csapadékmennyiségek naponkénti eloszlása 1960-ban viszonylag homogén képet mutat. 1980-ban az időszak első öt napján közel annyi csapadék hullott, mint 1960-ban a teljes csapadékos időszak alatt. Míg 1960-ban a Felső-Tisza-völgy, a Sajó és Hernád valamint a Zagyva vízgyűjtői kapták a legtöbb csapadékot, 1980-ban a Felső-Tisza-völgy, a Bodrog és a Körösök vízgyűjtőin fordultak elő a maximális értékek.