Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Homokiné Újvári Katalin-Makainé Nagy Zsuzsanna-Takács Ágnes: Az 1980. évi tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei

Az 1980. évi Tisza-völgyi árvíz 187 4. ábra. A csapadékmennyiség t—m—t Рис. 4. Кривая Площадь —Слой—Время Fig. 4. The t-m — t curve of rainfall depth 2. A csapadckfolyamatok nagytérségű modellje A csapadckfolyamatok jelentős része nagy léptékű időjárási rendszerekben a ciklonokban és a hozzájuk kapcsolódó frontális rendszerekben jön létre. Az 5. ábra azokat a nagy léptékű áramlásokat mutatja be, amelyek a csapadék talajmenti eloszlását a ciklonon beliil (a ciklonfejlődés érett stádiumában) meghatározzák. A csapadék létrejötte az ábrán a pontozott nyíllal jelölt területen várható. Ez az alacsonyszinti áramlás az, amely a délebbi szélességek meleg, nedves levegőjét a ciklon középponti részei fölé szállítja. Ezt az áramlást meleg, nedves szállítószalagnak nevezzük. Az ábrán látható vastag nyíl a magas szintek hideg levegőjének áramlását mutatja. A hideg levegő a szállítószalag fölé emelkedve labilizálja azt, és a meleg-nedves levegőnyelvben konvektív mezoléptékű csapadékszalagokat hoz létre. A csapadék mennyiségének térbeli eloszlásában ezek a mezoléptékű rendszerek játszanak fontos szerepet. A ciklonon belüli csapadékeloszlást tehát alapvetően a szállítószalag elhelyezkedése, valamint a magas szintek hideg levegőjének beáramlása határozza meg. A ciklonokban lejátszódó nagy térségű csapadékfolyamatok bemutatott modellje jól tükröződik a csapadékot meghatározó fizikai karakterisztikák mezőiben (Bodolainé 1976/1). Ezeket a karakterisztikákat az alábbiakban röviden ismertetjük, mivel az árhullámokat kialakító időjárási helyzeteket ezek segítségével jellemezzük.