Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Szepessy József: Emelt szintű síkvidéki tározók építési lehetőségei

EMELT SZINTŰ SÍKVIDÉKI TÁROZÓK ÉPÍTÉSI LEHETŐSÉGEI DR. SZEPESSY JÓZSEF

1 A Vízügyi Közlemények 1978. évi 2. füzetében ,,A síkvidéki vízrendezés és tározás alapelveinek korszerűsítése" címen dr. Kovács György tollából tanulmány jelent meg, mely hivatkozik a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) egy munkaközösségének — az ő felkérésére készült — vizsgálatára és tanulmányára,

2 és közli annak fontosabb végkövetkeztetéseit. A megjelent tanulmányra beérkezett és a Vízügyi Közleményekben közölt, valamint a témakörben a Magyar Hidrológiai Társaság 1979. évi január hó 18.-Í vitaülésén elhangzott hozzászólások, ennek a hivatkozott tanulmánynak részletesebb ismertetését indokolják. Az alábbi sorok elsősorban a síkvidéki, emelt vízszintü tározó építésének lehetőségeit és a várható építési és szivattyúzási költségeket vizsgálják. Tárgyalja ezen kívül a tározó beillesztését a vízrendszerbe és a vízhozam oldott Na-sók vízminőségbefolyásoló kérdését. E tanulmány készítői számára a tározók létesítésének céljáról, vízrendszerbeli szerepéről ez a koncepció szolgált kiindulásként, melyet azóta dr. Kovács György részletesen ismertetett a hivatkozott tanulmányában. Eszerint az emelt szintű, síkvidéki tározók vízmélysége 10 m-nél nagyobb, nagyrészt szivattyúzással kell tölteni, és részben üríteni is. 10—35 m közti mélységétől függően földgátjának térfogata eléri a tározott víz térfogatának 17 —35%-át. Célja 1—200 km

2 terület belvizeinek összegyűjtéséből, és kívülről pótolt vízből a teriilet öntözővizeinek a felhasználás helyéhez közeli tárolása. Lesüllyesztett belvízrendszer-nek nevezzük azt a rendszert, melynek gyűjtőcsatornáiban a víz szintje a terep alatt 2—3 m-re található. Ez a vízmélység a jelenleginél hatékonyabb vízelvezetést biztosít, és lehetővé teszi síkvidéki drénrendszerek gravitációs bekötését is. Ez utóbbi megoldás mellett, megfelelő talajjavítással öntözhetővé válnak azok a területek is, melyeket különben a sótartalmú talajvíz megemelkedése miatt a másodlagos szikesedés veszélye fenyegetne. I. Geológiai lehetőségek Síkvidéki mélytározó létesítésére alkalmasnak tekinthető az olyan terület, ahol a felszínről szádfallal is elérhető, max. 25 m mélységben összefüggő vízzáró réteg található (lásd. 5. részt). A Kisalföld és az Alföld adottságait a VITUKI 1 Dr. Szepcssy József oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Vízépítési Intézet (Budapest) 2 A tanulmányt — vizsgálataik és kutatásaik alapján —1077. októberében állította össze: dr. Balogh János (öntözés, vízminőség), Fehér Árpád (földműstabilitás), Fehér Ferenc (belvíz, vízminőség), Kaszaky IAszló (építés-gépesítés, vízgépészet), Major Pál (hidrogeológla), Neppel Ferenc (hidrogeológiai, Dr. Palotás Ottó (költségvizsgálatok), Vr.

7Szepessy József (mé yépítés, rendszervizsgálat).