Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Szepessy József: Emelt szintű síkvidéki tározók építési lehetőségei
74 Szepessy József birtokában levő feltárási adatok és talajvízszint-észlelések alapján a következők szerint lehetett értékelni: 1. A Kisalföld területén emelt szintű tározó építésére alkalmas terület általánosságban nem található. A területet mindenhol nagy vastagságú vízáteresztő rétegek, negyedkori homokok és kavicsok, valamint levantei homokok építik fel, amelyekben a mélytározók építésére a megadott határértékek szerint nem kerülhet sor. A Kisalföld területén, ahol sűrű és jó vízellátású a felszíni vízhálózat, valamint nagy területeken a csőkutas öntözés lehetőségeit biztosító, jó utánpótlású és jó vízadó képességű talaj víztartó rétegek találhatók, a mélytározás nem is lehet gazdaságos. 2. Az Alföld vizsgálata során tulajdonképpen három területtípust különböztetünk meg (1. ábra). Emelt szintű tározásra alkalmas terület nagy valószínűséggel található a Tiszavölgy Szolnok alatti részén, a Körösök és a Berettyó völgyében (a rajzon kettősen sraffozva). A felszínközeli részeken itt vastag vízzáró agyagos rétegek települnek, amelyeket csak ritkán szakítanak meg homokos, iszapos vízvezető lencsék. Ez utóbbiak főleg a Tisza mentén helyezkednek el. A kedvező feltételek ellenére azonban itt sem kerülhető el a tényleges helykijelöléskor az előzetes talajmechanikai feltárás, hiszen az agyagos rétegek minősége igen heterogén. Tározásra esetleg található alkalmas terület az Északi-középhegység peremén, és a Körös-Maros hordalékkúpján van (a rajzon egyszeresen sraffozva). A területet az erősen változó minőségű és kiterjedésű rétegek sűrű egymásutánja jellemzi a felső 10—25 méterben. Ide kell számítani a Duna solti hordalékkúpjának északi részét is, ahol a hordalékkúp kavicsa 10—25 méter között helyezkedik el és alatta jó vízzáró pliocén rétegeket találhatunk. Ezeken a területtípusokon a mélytározók építése esetleg lehetséges szádfalazással, résfalazással, ill. a gát testében létesített vízzáró maggal. A konkrét helykijelölést alapos előzetes feltárásnak kell megelőznie. Az Alföld többi része emelt szintű tározásra nem alkalmas. A Nyírségben és a Duna—Tisza közi hátságon nagy vastagságú homok- és iszaprétegek, a Duna, a Tisza és a Sajó hordalékkúpján kavicsok, a Bácskában és a Mezőföldön lösz található nagy mélységig. Ezeket a vízvezető rétegeket általában csak vékony vízzáró lencsék tagolják. A homokhátságok egyes nagyobb kiterjedésű laposaiban az elmondottak ellenére találhatók olyan geológiai anomálikák (erősen szikes kolmatáció és vastagabb, finomszemű üledék felhalmozódása) amely esetleg lehetővé tenné egy-egy emelt szintű tározó kiépítését (Pl. Ilyen a Kolontó környéke, Orgovány környékén). Ezek azonban kivételek, és a terület általános jellegével ellentétesek. Ezeken a területeken különösen fontos a nagyon pontos és részletes talajmechanikai feltárás. Végső következtetésként meg kell jegyeznünk, hogy az Alföldről szóló geológiai adatok viszonylag bőséges volta ellenére is csak a terület általános jellemzését lehetett a munka keretében elvégezni, hiszen a folyóvízi feltöltés viszonyai között — amely az Alföld felszíni felépítésének alapvető jellegzetessége — 1 km 2 területen már annyira változatos lehet a rétegek felépítése, hogy közvetlen feltárási munka nélkül konkrét területi kijelölésre nem lehet vállalkozni. Ugyanezen okok miatt a különböző területtípusokra nem adhatók meg talajfizikai paraméterek, így a tározási lehetőségeknek tulajdonképpen csak a szóba jöhető tájegységei jelölhetők ki.
