Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

A Rajna szabályozásának hatásai 387 méteres nagyságrendű, ami a város jelentős részének elöntését okozhatja. Az árvízi elöntések elmaradása a felső szakaszon egyidejűleg az árvizek talajvízdúsító hatását is kikapcsolta. d. A Rajna vízminőségének változásai A vízjárás megváltozása mellett, hasonlóan más európai folyókhoz, a Rajna vízminősége is rohamosan romlott az elmúlt időszakban. A környező fejlődő városokból és ipari üzemből bevezetett szennyvíztömeg egyre rohamosabban növekedett. Előre nem várt mértékű szennyeződéseket okozott a fellendülő hajózás. Ezen belül három káros tényezőt kell megemlíteni; a hajúk kipufogó gázának szenynyező hatását, a balesetek esetén bekövetkező rendkívüli vízszennyeződéseket, és a hajók természetes háztartási hulladékát. Mindezen tényezők hatására a Rajna szennyvízterhelése egyre növekszik, aminek következtében, a folyó felső és középső szakaszán, különösen a folyók és a patakok betorkollása után gyenge élővilágú, vagy teljesen holt zónák keletkeznek. A duzzasztott terekben egy időben és térben változó, de egyformán káros folyamat játszódik le. Egyrészt a kiülepedő lebegő anyagból helyenként kialakul a már említett kolmatált réteg, másrészt az intenzív beáramlás időszakában viszont a piszkos Rajna szennyezi a környék talajvizét. A kérdés jelentőségét talán megvilágítja az a tény, hogy a Rajna mellék ipari és ivóvíz szükségletét, különösen a középső szakaszon, parti szűrésű kutakból nyerik. A Rajna mentén két vízvezető réteget találtunk, amelyet kb. 10—20 m mélységben egy vízzáró réteg választ el. A felső réteg talajvize napjainkban teljesen szennyezeit. A lebegő és élőanyaggal leterhelt folyó árvizei után az elöntött árterületeken vastag iszapréteget hagy vissza, amelyen a vegetáció nehezen tud áttörni. Az árterek szűkülése és a mederfenék süllyedés meggyorsult lefolyása miatt a víznek nines ideje a biológiai regenerálódásra, a vízszállításból kikapcsolt egyre inkább feltöltődő holtágakban az alacsony vízben az oxigénfelvétel nem indul meg. További lényeges tényező, hogy az áthelyezett árvédelmi gátak mögött kiszáradt réteget, az ipar vagy üzemek telepítésére, vagy szemét, hulladék lerakó helynek használja, ami tovább szennyezi a folyót és a talajvizet. A folyamat gyorsulását elősegíti a hajdani ártéren, tehát az új és a régi árvédelmi gátak között létesített kavicsbányák, meddőhányók létesitése. Hasonlóan egyre nagyobb károkat okoznak az átgondolás nélkül telepített szabadidő központok és hétvégi nyaralótelepek. Végezetül szükséges szólni egy, az utolsó évtizedekben jelentkező nagyon veszélyes károsító hatásról, a folyó vizének rohamos felmelegedéséről. A folyó mentén több hagyományos és atom-erőművet telepítettek, amelyek hűtővizüket a Rajnából veszik és odavezetik vissza. A felmelegedés mértéke az üzemben eléri a 40 — 60 °C-ot, amely meghaladja a planktonok által elviselhető értéket, és így a folyóba gyakorlatilag egy holt víztömeg kerül vissza, amelynek viszonylag magas hőmérséklete felborítja a folyó természetes hőmérsékleti ciklusát. A változást az élőlények nem tudják követni, és elpusztulnak. Az előrejelzések szerint a Rajna vize 1985-ig + 35 °C nyári hőmérsékletet fog elérni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi élővilágból alig valamit lehet megőrizni. A vázolt tényezők együttes hatása oda vezethet, hogy a Rajna egy szennyvízfolyóvá válik, és így mint víznyerő bázis és klímaalakító tényező használhatatlan lesz. A kedvezőtlen folyamat előjelei már napjainkban is jelentkeznek. A korábban halakban gazdag folyón a nevelési feltételek megváltoztak. A szabályozott 4'