Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

388 Hajós Béla partok, a nagyobb vízmélységek és a sötét, piszkos víz mind a kavicsban, mind a vízinövényeken gyarapodó ikrák életfeltételeit lehetetlenné tették. A duzzasztók a beépített hallépcsők ellenére a halak természetes vonulását erősen gátolják, a duzzasztott terek lehalászása komolyabb felkészültséget igényel. A folyóinenti területek, elsősorban a hajdani árterek növényvilága és holtágrendszere átalakult. Az utóbbiakat a fokozott feliszapolódás, az előbbit kiszáradási folyamat, a vegetáció elszegényedése jellemzi. A tapasztalatok szerint a Kajna mentén, a kavicsos, szemcsés talaj miatt a vízszint 30—50 cm-es süllyedése a termőképesség 50%-os csökkenését jelenti. 4. Intézkedések a káros hatások csökkentésére Tekintettel a folyó és környezetének jelentőségére, érthető, hogy az érintett hatóságok és felelős szakemberek mindent elkövetnek az előző pontban vázolt környezeti károsodások csökkentése érdekében. A legsürgősebb feladatnak az erózió és a talajvíz további süllyedésének megakadályozása bizonyult. A két folyamat természetesen összefüggő jellegű, így a később részletező védintézkedések is szerencsés esetben több célt szolgálnak. a. Beavatkozások az eróziós károk elhárítása érdekében Az utolsó vízlépcső alatt fellépő erózió továbbhaladásának megakadályozására négy módszer alkalmazása lehetséges. — A folyócsatornázás folytatása, tehát további vízlépcsők építése. — A mederpáncélozás, tehát a meder lefedése olyan szemösszetételű anyaggal, amelyet nem képes a folyó elhordani. — Fenékküszöbök építése. — Mesterséges hordalékpótlás, a kritikus helyekre szállított és fenékre helyezett szemcsés anyagból. A folyócsatornázás hatása A fellépő és folyamatosan előrehaladó erózió megakadályozás céljából a FelsőRajnán egyidőben, egymás után építették a vízlépcsőket, amelyek a legutolsó 4 évben 2 duzzasztóművel egészültek ki. A folyócsatornázás azonban véglegesen nem akadályozta meg az eróziót, hanem a mindenkori duzzasztott szakasz alá helyezte át. Napjainkban az utolsó iffezheimi vízlépcső alatt van erős elhordás, amelynek meggátolására helyszíni kísérletek és gazdaságossági számítások vannak folyamatban. M ederp án célozódás Kísérleti jelleggel megpróbálták az iffezheimi vízlépcső alatt erodálódó szakaszon a mederfeneket olyan durva szemcsés anyaggal borítani, amelyet a víz elméletileg nem képes elragadni. Az eredmények alapján megállapították, hogy az összefüggő páncélozott réteg víz alatt gyakorlatilag nem kivitelezhető, a helyenként kialakított fedőréteget viszont a hajózás károsítja, megbontja. Ugyanakkor viszont az erózió nem szűnt meg, hanem jelen esetben is a páncélozott szakasz alá helyeződött át.