Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai Magyarországon

A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai 3(363 G. ábra. Л с erdők és a vízjárta területek kiterjedésének hatása a Kárpátmedence síkvidéki területeinek vízháztartására (Elvi vázlat) Fig. G. Effect of forest- and wet lowland areas on the water budget of plain areas in the Carpathian Basin (schematical representation

)• 1 = proportion of areas inundated permanently or periodically, 2 = forest cover as percentage of plain areas Bild 6. Wirkung der Ausdehnung der Wälder und der zeitweise überfluteten Gebiete auf den Wasserhaushalt der Flachlandgebiete des Karpatenbeckens (Prinzipskizze). 1 = Anteil der ständig oder zeitweilig überfluteten Gebiete, 2 = Anteil der bewaldeten Gebiete als Prozent der gesamten Flachlandgebietes csönösen helyettesíthető szerepe van. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a medence síkvidéki területeire jutó adott nagyságú vízbevétel esetében az erdőborítási és vízborítási hányad különböző kombinációja biztosíthatja az egyensúlyhoz szükséges térszíni elpárolgást. Ezeket a kombinatív egyensúlyi arányokat foglalja össze — elvi jellemzésben — a 6. ábra ,,e

x" jelű görbéje. Ezen a görbén a Kárpát-medence vízföldrajzának az elmúlt évszázadokbani változásai két szélső helyzettel jellemezhetőek: Az „A" pont jelöli a XII —XIII. századbeli egyensúlyi állapotot, amikor a medence belsejének viszonylag nagy hányadát borította erdő és a vízborította területek hányada viszonylag kicsi volt. A görbe „B" pontja jelöli a nagyszabású lecsapolási és ármentesítési munkák megkezdése előtti (XVII —XVIII. századbeli) állapotot, amikorra az erdők kiterjedése — a fakitermelés iránti igények nyomán — nagymértékben csökkent, a vízborította és vizenyős területeké pedig — részben az erdő kitermelések hatására, részben a védelmi célokból végzett mesterséges elmocsarasítás következtében - igen jelentékenyen megnövekedett. A XVIII. és IXI. századbeli vízrendezési munkák két lényeges vonatkozásban módosították a medence vízháztartását: Egyrészről csökkentették a külső eredetű vízbevétel egyik összetevőjét, az árvízi elöntéseket, másrészről a vízborította területekkel együtt csökkent a párolgás. A kétféle hatás közül - a kialakult helyzet tényei szerint — az utóbbi volt a nagyobb mértékű, vagyis a csökkent vízbevételhez