Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

A Zala folyó szerepe 241 gyűjtőn 3.6 -20.8 kg/ha/év, a foszforé 0,03 — 1,8 kg/ha/év között is változhat. Fajlagos értékeink tehát reálisak. A Központi Légkörfizikai Intézet 1976-tól vizsgálja a Balaton felszínére hulló csapadék tápanyagtartalmát [7]. Legújabb adataik szerint [1| évente 604 I nitrogén és 64 t foszfor jut a csapadékkal a tóba. Ez 1,02 t/km

2-év nitrogén- és 0,11 t/km

2év foszforterhelést jelent, a tófelületre vonatkoztatva. Ezek a fajlagos értékek háromszor akkorák mint a Zala fajlagos tápanyagszállítása. A közöltek alapján mód nyílik arra is, hogy megkíséreljük a Balaton teljes tápanyagterhelését meghatározni az alábbiak szerint (III. táblázat): 111. táblázat \ Kutatón becsült tápmiyafl terhelése .Sorszám Кш

г ÖN" ÖP .Sorszám Forrás Кш

г t/ÓT t/óv 1. 2. 4. 0. 1. Zala 2022 1000 1(H) 2. Északi vízgyűjtő 1110 500 50 3. Déli vízgyűjtő 1454 050 70 4. Parti sáv— 200 40 5. Csapadék (tófelszínre) 588 000 00 6. összesen : 5771 2950 320 Mef/jegyzés: ÖN = összes nitrogén; Öl' összes foszfor. A Zalánál saját mért adatainkat szerepeltetjük. Az északi és déli Balatonvízgyűjtőknél a vízfolyások torrens jellege, így a fokozottan érvényesülő árhullámképszeríi tápanyagterhelés miatt a Zala vízgyűjtő fajlagos értékeit 20%-kal növeljük. A közvetlen parti sáv szennyezését a [21] alapján felkerekítve adjuk. Ugyancsak kerekítjük a csapadékból származó tápanyagterhelés adatait. Méréseink adatait a Balatont érő összes szennyezés becsült adataival összehasonlítva megállapítható, hogy a Zala vízgyűjtőjéről származó szennyezések a Balatont érő összes tápanyagterhelés mintegy 30%-át teszik ki. A Zala szennyező anyagai azonban teljes egészében a Balaton összterületének és víztérfogatának alig 7%-át kitevő Keszthelyi-öblöt terhelik. Súlyosbítja az öböl helyzetét, hogv - mint, azt a VITUKI modellkísérlete is igazolja [19| a Keszthelyi-öbölbe a tó egyéb részeiből löbb anyag jut be, mint ki. Ez a lény egyértelmű magyarázató! ad az öböl rohamos enlrofizálódására. Л Szigliget— Balutorunáriafiirdő vonaltól nyugatra a Balaton víztömegének alig több, mint egytizede van, a vízgyűjtőről érkező szennyezéseknek viszont nagyobbik fele itt éri el a tavai. A tó áramlási viszonyaira is tekintettel azt mondhatjuk, ez a térség a Balaton „szemetesládája". Az elmúlt 50 év vízminőséggel kapcsolatba hozható társadalmi hatásait a Zala vízgyűjtőjén а IV. táblázaton mutatjuk be. Látható, hogy a szennyezések növekedése csak a városiasodás, az ipari-mezőgazdasági koncentrálódás, a kemizálás