Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

242 Joó О. és Lötz Gy. IV. táblázat Л Zala vízgyűjtőjének a vízminőség romlásával kapcsolatba hozható tényezői Megnevezés Mérték 1935 I960 1975 1980 (becsült) 1. Szántó, kert, szőlő gyümölcsös km

2 1423,0 1322,0 1 2 10,0 1200,0 2. Rét, legelő km

2 494,0 480,0 430,0 400,0 3. Erdő km

2 561,0 578,0 050,0 700,0 4. művelésből kivett + nádas km

2 144,0 242,0 302,0 322,0 5. 1—4. összesen km

2 2622,0 2622,0 2622,2 2022,0 6. mg. művelt (1 + 2) km

2 1917,0 1802,0 1070,0 1500,0 7. nagyüzemi mg. műv. % 37,0 79,0 92,0 95,0 8. számosállat 10

3 db 225,0 185,0 175,0 225,0 9. nagyüzemi számosállat % 18,0 25,0 70,0 100,0 10. műtrágya (hatóanyag) 10

3 t 0,3 0,5 35,0 50,0 11. növényvédő szer 10

3 l 0,0 0,9 1,1 12. lakosszám 10

3 fő 244,0 195,0 190,0 200,0 13. Városlakó % 8,0 15,0 25,0 30,0 14. közműves vizeli. 10« m

3 0,1 1,5 4,5 8,0 15. közműves szennyvíz 10« m

3 — 0,5 4,0 7,5 és a civilizáció környezetszennyezésének következménye lehet. Ezek a Balaton vízminősége romlásának fő okai, nem pedig a Zala hordaléka. Érintettük a Balaton eutrofizációját. Sok elméleti vita folyik ennek okairól, a hatótényezőkről, tápanyagformákról stb. Sajnáljuk, hogy e táp- és egyéb anyagok mozgásáról, a kapcsolódó folyamatok eredetéről, jellemzőiről, tóba jutásáról, hatásairól s a hatékony védekezésről az átfogó kutatás gyakorlati eredményei, a sok szakterületet érintő, összehangolt mérések reprezentatív területen stb. hiányoznak. Л műtrágyák hasznosulását újabban kezdik vizsgálni kis parcellákon. Nincs mérési adat a települések csapadékvizeivel a Balatonba kerülő anyagokról. A koncentrált szennyvizek mérésénél igen sok javítanivaló lenne. Hízunk benne, hogy jelentősen korszerűsödött agrokémiai szolgálatunk a mezőgazdaság tápanyag- és területhasználatát érezhetően javítani fogja. Ez a 8. ábra és /V. táblázat adatai ismeretében kiemelkedő jelentőségű feladat. Az eddig elmondottak ismeretében nem lehet vitás, hogy a Balaton vízminőségének megóvására, az eutrofizáció ütemének csökkentésére az első lépéseket a Keszthelyi-öböl térségében kell megtenni. Elsősorban a Zala által szállított szennyező anyagoknak a Balatonba jutását kell lehetőség szerint megakadályozni. Mivel az eutrofizációt okozó tápanyagok nagyobb része nem koncentrált eredetű, a koncentrált szennyvízbevezetők tápanyag eltávolításra hivatott (harmadik) tisztítási fokozatának — egyébként igen költséges és hosszadalmas — kiépítésével a Zala által szál-