Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

A ZALA FOLYÓ SZEREPE A BALATON e utrofizAlódásAban DR. JOÓ OTTÓ és LÖTZ GYULA

1 Ma már általánosan elfogadott álláspont, hogy a Balaton tó növekvő mértékű vízminőségromlását az eutrofizáció

2 okozza. Nincs egységes vélemény azonban arról, honnan erednek az egyes szennyeződések, mi a súlyuk, hogyan lehet a romlást megállítani, majd megszüntetni. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1975. július 1-től a Zala folyó torkolatának közelében folyamatosan, napi gyakorisággal méri a Zalából a Balatonba jutó szennyező anyagok mennyiségét. Az alábbi tanulmány ezeket a méréseket, a belőlük levonható következtetéseket és a Zalán érkező szennyezéseknek a Balatontól való távoltartására javasolt intézkedéseket kívánja ismertetni. Szerzők itt mondanak köszönetet azoknak a munkatársaknak — különösen Gere Károlynak és Takács Lajosnak — akik a méréseket s a kapcsolódó munkákat napjainkig végzik. I. Mcrcsek a Zala folyó állal szállítóit lebegő és tápanyagokra A Balaton vízgyűjtő területe az 588 kin

2-es tóval együtt 5774 km

2 [20J. A tó vízgyűjtője három részre osztható: a Zala vízgyűjtője (2622 km

2), az északi part vízgyűjtője (1110 km

2), és a déli part vízgyűjtője (1454 km

2). Л jelenlegi — szabályozott — vízszint 104,7 — 105,1 m A.f,

3 a tó térfogata kereken 2 kin

3. A Balaton legfőbb táplálója a tó nélküli vízgyűjtő feléről vizeket szállító Zala folyó. A fölös vizeket pedig a Sió viszi a Dunába ( 1. ábra ). 150 200 évvel ezelőtt a jelenleginél 2—4 m-rel magasabb vízállás, 3—4 m-es vízjáték, 5 km

3 köriili térfogat, kiterjedt mocsárvilág jellemezte a térséget fllj. A jelenlegi vízviszonyok alapvetően a Sió-zsilip 1863-ban történt üzembe helyezésével alakulhattak ki. A Sió-zsilip megépítése a Balaton vízszintjét több, mint 2 m-rel süllyesztette, tömegét a korábbinak alig felére csökkentette. Egyúttal lehetővé tette a tó víz1 Dr. Joó Oltó okt. mérnök, és Lötz Gi/ula oki. mérnök, Syugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely). 2 A tanulmány tárgya a Balaton eutrofizálódásának kérdéséhez kapcsolódik. Kzért a fogalom pontos értelmezése végett az alábbiakban a Vízügyi í.exikon meghatározását idézzük : „Eutrofizálódás: Természetes és mesterséges vizek tápanyag-gazdagodásának folyamata." „Az eutroí'izálódó vízben jelentős mennyiségű szerves üledék halmozódik fel, vize mind gazdagabb lesz oldott sókban, szerves anyagban és élőlényekben„Az eutrofizálódott víz zavaros, zöldes színű, niivényzetc és planktontartalma túlzottan növekszik. Л vízminőség szempontjából az eutrofizálódás nem kívánatos folyamat és ellene elsősorban a befogadókba kerülő szennyvizek fokozott tisztításával, levegőztetésével, a vegyi anyagok vízbejuttatásával stb. lehet védekezni. A felszíni vizek közül elsősorban a tavakba torkolló szennyvizek nagy mennyiségű nitrogéntartalmú vegyületet, foszfátokat, káliumsókat, vagyis jó növényi tápanyagokat szállítanak a vízbe, ennek következtében ezeknek a vizeknek a szervesanyag-termelése nagy, és bennük a parti növényzet, nádasok stb. túlburjánzása indul meg'*. (Szerk.) :

1 Bár a balti alapszint használata általános, az irodalommal való összhasonlítás könnyebbé tétele érdekében a tanulmányban a magassági adatokat Adria feletti értékkel közöljük.