Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere
Magyar—jugoszláv vízimunkák 203 viselési kötelezettsége a darázsi szivattyútelep esetében. A vízrendszer módosításával a Szívó-csatorna eredetileg 226 km 2-es vízgyűjtő területe 123 km 2-re csökkent. A Borza-patak — amelynek 174 km 2-es vízgyűjtő területéből 135 km 2 esett magyar területre —• korábban a Duna egy holtágán keresztül ugyancsak a darázsi szivattyútelepre szállította a felszíni vizeket. Közös tervek alapján a Borza-patak 1969 — 71 években új nyomvonalra került. Az új mederben a magyar területről lefolyó vizek gravitációsan jutnak a Karasicába, és így ezen külvízgyűjtő terület vizeitől is mentesül a szivattyútelep. d) Vízminőség-védelem A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság a határvizek szennyeződés elleni védelmének kérdéseivel 1964-től foglalkozik. Az első évben csak a Mura vízminőségének ellenőrzését vette programba, de 1965-től, — tehát a IX. ülésszaktól — a vizsgálatokat kiterjesztette az összes határfolyóra. Az 1963-ban ki jelölt, és a közös érdekű folyók vízminőség-vizsgálatával foglalkozó albizottság 1965 decemberében javaslatot dolgozott ki a közös vízminőség-vizsgálatokra, meghatározta a vizsgálati szelvényeket, a mintavétel metodikáját és a laboratóriumok vizsgálati módszereit. A Bizottság az albizottság javaslatait a XI. ülésszakon elfogadta. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok 1966-ban m egkezdődtek, és mind a mai n apig folynak . A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság és a jugoszláv vízügyi szervek a vízminőség-vizsgálatokat a következő helyeken végzik: — a Murán Letenye — Goricán szelvényben, — a Dráván Gyékényes—Botovo és Drávaszabolcs—Donji Miholjac, szelvényekben, valamint az országhatár magyar és jugoszláv oldalán. A mintavételek és vizsgálatok minden szelvényben 1977-ig évi 4 alkalommal, 1977-től havi gyakorisággal történnek. A vizsgálatok közös, folyamatosan fejlődő laboratóriumi módszerek alapján történnek, és a fizikai, kémiai, valamint biológiai mutatók nagy számát ölelik fel. Az albizottság 1965-től minden évben elvégzi az előző periódusban lefolytatott vizsgálatok eredményeinek értékelését, és javaslatokat terjeszt a Bizottság elé a határfolyók szennyeződés elleni védelmére, valamint a további közös vízminőség-védelmi együttműködésre. e) Hidrológia A Dráva közös érdekű szakaszának szabályozása és árvízvédelme, különösen pedig a folyó távlatilag tervezett energetikai hasznosítása érdekében a magyar és a jugoszláv vízügyi szervek az Egyezmény megkötése után re ndszer esen egyeztették a hidrológiai adataikat és távlati terveiket, az információk gyűjtését és cseré-' jét folyamatossá tették, tartalmilag összehangolták munkájukat. A hidrológiai adatok gyűjtése és feldolgozása terén az együttműködés a Djurdjevac— Barcsi Vízlépcsőrendszer tervezése során igen sokrétű lett. A vízlépcsőrendszer tervezése ugyanis jelentős hidrológiai tevékenységet is tartalmaz, ezért a távlati tervek egyeztetése mellett a hidrológiai adatok értékelése és a további feladatok meghatározása a vízlépcsőrendszer megvalósításával foglalkozó albizottság rendszeres tevékenységévé vált.
