Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere
204 Polohn I. és Szappanos F. A folyó medrében végbemenő térbeli és időbeli változásoknak, a változások jellegének és nagyságrendjének feltárására a vízügyi szervek külön-külön kísérleti folyószakaszokat választottak ki és a szakaszokon egyeztetett program alapján, közösen meghatározott céllal, méréssorozatokat végeztek és végeznek. Az 1977-re lezárult első vizsgálati sorozat eredményeit és a további tennivalókra vonatkozó javaslatokat közös jelentésben összegezték, és 1978 —79-től új kísérleti szakaszokon újabb egyeztetett program alapján folytatják a kísérleti méréseket. \. Л jövő feladatai, távlati lehetőségek Árvízvédelem terén meghatározó jelentőségű tény az, hogy a védelmi rendszerek megkívánt kiépítése mindkét ország területén legalább 10 esztendőt igényel. Ez idő alatt különös figyelmet kell fordítani a védelmi szervezet ütőképességének fokozatos ésszerű fejlesztésére, az alkalmazott módszerek és eszközök — gépek és anyagok — olyan módon történő összehangolására, hogy lehetőség nyíljék — szükség esetén — egymás kölcsönös megsegítésére. Fejleszteni indokolt a jégvédelem technológiáját a Dráván, beleértve ebbe a jégtörőhajók munkamódszereit is. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a hírközlés feltételeinek javítása, megbízhatóságának fokozása, a még hiányzó jogi és vámügyi kérdések rendezése. Árvízmentesítés témakörében rá kell mutatnunk arra, hogy ma még figyelemre méltó eltérések tapasztalhatók a mértékadó árvízszintek és a magassági biztonság hazai előírásai, valamint a jugoszláviai árvízvédelmi töltések kiépítésénél figyelembe vett ún. „maximális vízszint" (kiépítési szint) és magassági biztonság értékei között. Gondoskodni kell arról, hogy a két ország árvízvédelmi fejlesztési célkitűzései összehangoltabban valósuljanak meg. A nemzetközi együttműködés terén ez a legfontosabb feladatok egyike. Folyószabályozás vonatkozásában - az elmúlt 25 év tapasztalatai alapján, továbbá a Barcs- Djurdjevaci Vízlépcsőrendszer várható hatásai miatt — felül kell vizsgálni az eddig alkalmazott folyószabályozási módszereket, de módosításra szorulnak a korábban kidolgozott koncepciók is. Az eddigi szakaszos — alulról felfelé haladó — szab ályo zási gyakorlat helyett (hajózási és árvízvédelmi érdekből is) i : к 1 о к olt _á.LlcnÚJlZ Ún. kanyarsz ahál yQ-ások módszerére. Üj síkrajzi és mederfelvételek adataira támaszkodva korszerűsíteni kefr^r-Hrwcs — Moslavina közötti folyószakasz általános szabályozási tervét. Külön kell foglalkozni a szabályozási müvek kialakításának kérdésével, így elsősorban a szabályozási szélesség és a művek kiépítési magasságának meghatározásával. Vízerőhasznositás tekintetében az 1980 —90-es évek feladata — a jelenleg előkészítés alatt álló — Barcs—Djurdjevaci Vízlépcsőrendszer megvalósítása. A djurdjevaci vízlépcső célja a folyó energetikai hasznosítása mellett az érintett szakasz árvízvédelmi és folyószabályozási feladatainak megoldása. A barcsi vízlépcső — a fentieken túl — a Dráva-Szentborbás (Budakovac)—Bélavár ( К aras) közötti szakaszán a hajóútat is hivatott biztosítani. A hajózás fejlesztésének alapvető műszaki feltételei közé sorolhatjuk a kikötők, átrakók, raktárak építését, valamint téli menedékhelyek, hajójavító bázisok biztosítását, és végül, de nem utolsó sorban a megfelelő hajópark létreho/.á-
