Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

152 Borza Dezsőné: Az óceánok és tengerek jelentősége, ill. kihatása. Ezen változások középértéke jelentősen csökken a partszakasz növekedésével. Több ezer km nagyságrendű partszakasz esetében a függőleges mozgások csak milliméterek. Az egyes óceánokra, de különösen az óceánok egészére a nagy mennyiségű vízmérceállomás alapján vett középértékek szerint eléggé megbízható képet lehet alkotni az óceánok sokévi közepes vízszintingadozásáról, különösen, hogyha ez az ingadozás évi 1 mm-nél nagyobb. A 2. ábrán látható grafikon a világtengerek nyílt partszakaszain elhelyezett 72 vízmércén észlelt vízszintek átlagosítása alapján készült. A 72 állomásból 30 a Csendes-óceánon, 39 az Atlanti-óceánon, 3 pedig az Indiai-óceánon mért. Az óceánok szintje 1900—1928 között évről-évre változott, de emelkedésről nem lehet beszélni. Csak 1928 után kezdődött el egy emelkedési folyamat, amely 1958-ig 70 mm-t ért el. Ezen vizsgálati időszak alatt az emelkedés sebessége közepesen 2,3 mm volt évente. 1958 után a vízszint süllyedése volt megfigyelhető. Az USA partjain végzett megfigyelések egy 1970-ig terjedő általános növekedési tendenciát rögzítenek (Hicks, 1972). Az óceánok vízszintjének növekedését századunkban az általános felmelegedés okozta. Természetesnek látszik, hogy a levegő hőmérséklete és a világtengerek vízszintjének növekedése között határozott korrelációs kapcsolat létezik. Ennek a kapcsolatnak az elemzésére a 17 — 90 északi szélességi fokok közötti zóna évi léghőmérsékleti anomáliáit vették alapul (Budiko, M. I., 1971.) (2. ábra). A világtengerek vízszintje és a hőmérsékleti anomáliák közötti kölcsönös korrelációs kapcsolatból kitűnt, hogy a legszorosabb a kapcsolat 19 évenként. Az óceánszint eltolódik egy kissé a hőmérséklet járásához képest. A jellemzők közötti kapcsolat eléggé erős, a korrelációs tényező 0,94-el egyenlő. Következtetést vonhatunk le arról, hogy a jelenkorban a levegő hőmérsékletének növekedése a világtengerek vízszintjének növekedésével jár. Közelebbről nézve mindezt az olvadó jégtömbök okozzák. A felvázolt jelenség különösen az északi féltekére érvényes és a vízszintemelkedés értéke a szélességi fokok növekedésével együtt növekszik (

Rubinstein, Polozova, 1966). Polozova, L. G. már 1963-ban végzett kutatásai során 2. ábra. 1 = a világtengerek átlagosított szintjének ingadozásai, 2 = a levegő hőmérsékletének anomáliái földünk északi felén