Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területének néhány fontosabb vízilétesítménye a Román Szocialista Köztársaságban

A Körösök hegyvidéki vízgyűjtője 65 Az átlagos tározási szint mintegy 240 hektáros víztükröt biztosít, ami kedvező feltételeket teremt a haltenyésztcsnek, a turizmusnak és az üdülésnek is. Az üzemvízszint és a surrantóél szintje közötti 11,8 millió m

3-nyi térfogat, és az a tény, hogy ez a tározótér állandóan üresen marad, valamint ehhez kapcsolódva az l%o-es valószínűségi szintig terjedő további 6,7 millió m

3-es biztonsági térfogat, lehetővé teszik a hatékony árapasztást, biztosítják több mint 1800 hektár árvédelmét és azt, hogy az árapasztás hatása a Fehér-Körös tetőző vízhozamainál is érzékelhető. A tározó szelvényében a természetes, 1%-os előfordulási valószínűségű tetőző vízhozam 197 m

3/s-ról 20 m

3/s-ra csökkenthető, míg az l%

0-es előfordulási valószínűségű tetőző vízhozam 372 m

3/s-ról 106 m

3/s-ra. A Táut (Feltót)-i tározó a gát szelvényében a Cigher (Csigér) sokévi átlagos lefolyásának 80%-os szabályozására alkalmas; a tározott vízmennyiség és a Fehér-Körös Chisineu Cris (Kisjenő)-i sokévi átlagos lefolyásának aránya 5%-os. A Taut (Feltót)-i tározó az 1970. évi katasztrofális árvizek idején árapasztási céllal már üzemben volt és kedvező tapasztalatot szolgáltatott a tározásos árvízvisszatartásra. Tény azonban az, hogy 1970-ben a Fehér-Körösön kialakult árhullámot a Cigher (Csigér) árvize csak kevéssé befolyásolta, a két vízfolyás találkozásánál nem alakult ki vészhelyzet, mivel a két árhullám tetőzése nein esett egybe. A Fehér-Körös árhulláma önmagában is igen heves volt és a jobb parti töltés a 30 + 300 km szelvényben, Chisineu Criç (Kisjenő) fölött, a Cigher (Csigér) torkolata alatt átszakadt. A völgyzáró gát és a csatlakozó létesítmények üzemét az Aradi Üzemigazgatóság helyszíni személyzete látja el. 2. A Lesu völgyzáró flál és tározó a lad (Jád) patakon a) A lad (Jád) hidrológiai ismertetése A lad (Jád) patak a Sebes-Körös folyó bal parti mellékvize, lefolyásának alakításában meghatározó jelentőségű (1. 1. ábra). A Sebes-Körösbe a torkolattól 160 km-re ömlik a 225 km

2 vízgyűjtő területű, 44 km hosszú lad (Jád) patak. A lad (Jád) vízgyűjtő területe a Vladeasa (Vigyázó) hegység központi része, átlagos magassága 849 m, legmagasabb pontja 1627 m, a legalacsonyabb 352 m. A patak erdőborította völgye a Sebes-Körös valamennyi mellékvize közül a legnagyobb esésű. A lad (Jád) fontosabb hidrológiai adatait — a Sebes-Körös felső vízgyűjtőjének más adataival együtt — az 1. táblázat foglalja össze. b) A létesítmény általános ismertetése A Sebes-Körös völgyében, elsősorban Oradea (Nagyvárad) környékén jelentkező ipari vízigények kielégítése, valamint az öntözési vízszükséglet biztosítása érdekében a Sebes-Körös és mellékvízfolyásainak szabályozására tározók épülnek. A lad (Jád) palakon Remeti (Jádremete) községtől 7 km-re egy igen kedvező adottságú völgykatlanban épült meg a Lesu völgyzáró gát és tározó (1. 1. ábra B), amelyben 120 ha terület elárasztásával 28,2 millió m

3 víz tározható, ezzel a lad (Jád) sokévi átlagos lefolyásának 32%-a szabályozható. 5 Vízügyi Közlemények