Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Hörcher Ferenc: Öntözés előtti talajnedvesség-potenciál (pF) küszöbértékek nagy terméseredmények eléréséhez

öntözés előtti talajnedvesség potenciál 603 I. táblázat Talajok vízgazdálkodási jellemzői ( Várallyay Gy. adatai alapján) Talajok, vízgazdálkodásuk szerint csoportosítva Vizkapacitás térfogat % Diszponibilis viz, Vk. % Laza, nem humuszos homok 16 60 Vályogos homok 16—24 50—60 Vályog 24—32 50—60 Vályogos agyag 32—40 20—40 Nehéz agyag szolonyeces talajok 40 20—40 Kérges és közepes réti szolonyec 40 20 Az itt felmerült nehézségek is felhívják különben a figyelmet arra, hogy az öntözés szempontjából mennyivel előnyösebb a talajok nedvesség állapotát — a talaj minőségétől függetlenül meghatározó pF értékének a megadásával — jellemezni. A feltáró munka folytatásaként összegyűjtött — illetve a fent ismertetett módon pF-re átszámított — kedvező megengedhető legnagyobb talaj nedvességszívás értékeket növényenként csoportosítva táblázatosan foglaltuk össze. A táblázatokban emelett feltüntettük a kísérletek földrajzi helyét, a talaj minőségét és a szakirodalom hivatkozási számát is. Mindez lehetővé teszi a kísérleti körülmények jobb figyelembevételét. Ezt követően kerülhetett sor a növényenként csoportosított talaj nedvességszívás értékek összesítésére úgy, hogy az egyes növényekre a javasolható átlagos értéktartomány határaiként a különböző szerzők szerinti alsó, illetve felső határának számtani közepét adtuk meg. A munka befejezéseként a növényeket a rájuk vonatkozó javasolt átlagos pF érték tartományok közepét figyelembe véve 0,25 pF szélességű osztály-közökbe soroltuk. Ily módon a vizsgált növényeket az öntözés előtt javasolható legkisebb talajnedvesség-szívás értékek szerint öt csoportba lehetett sorolni. 2. A növények vízfelvétele a talajból A magas terméshozamok eléréséhez szükséges megfelelő talajnedvesség állapot megállapításához, az erre vonatkozó kísérleti eredmények értékeléséhez elengedhetetlen az, hogy legalább vázlatosan áttekintsük a növényi vízfelvétel folyamatát. A talajban a talaj nedvességtartalmának azt a részét, amelyet a növények szervezetük felépítéséhez, fenntartásához, a talajból fel tudnak venni hasznos, vagy diszponibilis víznek nevezik. Ennek határait a szántóföldi vízkapacitás és a hervadásponthoz tartozó — súly- vagy térfogat%-ban meghatározott — víztar-