Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
4. füzet - Hörcher Ferenc: Öntözés előtti talajnedvesség-potenciál (pF) küszöbértékek nagy terméseredmények eléréséhez
602 Horcher Ferenc 1. A feltáró munka módszere A szakirodalom feltárása során először azokat a közleményeket tekintettük át, melyek a talajból történő növényi vízfelvétel lefolyását és ezzel kapcsolatosan a diszponibilis („hasznos") víz alapvető kérdéseit tárgyalják. Csak ezután térhettünk rá azoknak a közleményeknek az összegyűjtésére, melyek a legfontosabb mezőgazdasági növények magas hozamának az eléréséhez szükséges talajnedvesség megállapítása céljából végzett öntözéses növénytermesztési kísérletek eredményeiről számolnak be. E közlemények közül azokat, melyek megadták ugyan az alkalmazott öntözővíz-adagokat, öntözési normákat, de nem közölték a talaj nedvesség készletét, természetesen nem használhattuk fel munkánkhoz. A talaj nedvesség készletét is megadó publikációknál viszont az a nehézség merült fel, hogy e közlemények azt nem azonos módon jellemezték. Egyrészük ugyanis a talajnedvesség-szívás értékeket adta meg, nagyobb részükben azonban a diszponibilis víz, vagy a szántóföldi vízkapacitáshoz tartozó nedvesség-tartalomból az öntözés kezdetéig elfogyasztott, vagy visszamaradt hányad %-okban kifejezett értékét közölték. A különböző módon megadott talajnedvesség jellemzőket az összehasonlíthatóság érdekében azonos alapra, pF értékekre számítottuk át, amivel a talajnedvesség-szívásának vízoszlop cm-ben kifejezeti értéke 10 alapú logaritmusát jelölik. Ez az átszámítás a különböző mértékegységekben megadott talajnedvesség-szívás értékeknél nem okozott nehézséget, s azt a következő összefüggésekkel végeztük el: 1 bar=0,987 atm = 10 e dyn/cm 2s;1020 cm vízoszlopnyomás. A diszponibilis víz százalékában megadott talaj nedvességértékek esetén a különböző talajokra a szakirodalomban közölt görbék felhasználásával [2] a megadott talajminőség jellemzők alapján becsültük a talajnedvesség-szívás értékeket. Ugyanezeket a görbéket használtuk fel a vízkapacitás százalékában megadott talajnedvesség-értékekhez tartozó talajnedvesség-szívás becsléséhez is. Ebben az esetben azonban az elfogyasztott vízkapacitás %-át előbb át kellett számítani diszponibilis víz %-okká. Ezt az I. táblázat [3] utolsó oszlopában feltüntetett adatoknak a felhasználásával a megadott értéktartomány közepének a számításba vételével végeztük el a következő átszámítási formulával: '•n% =£4X100, Vk m ahol F D = a diszponibilis víz felhasznált %-a, F V K = a szántóföldi vízkapacitás felhasznált %-a, D V k = a diszponibilis víz a szántóföldi vízkapacitás %-ában. Abban az esetben ha a közleményben közölték a vízkapacitás és a hervadáspont értékét (súly-, vagy térfogat%-ban), a számítást természetesen e megadott értékekkel végeztük el. A talajok vízgazdálkodási sajátosságuk szerinti csoportba sorolása azonban — a nagyobbrészt szűkös minőségi jellemzés miatt — bizonyos nehézséggel járt. Emiatt az ennek alapján meghatározott talajnedvesség-szívás értékek csak durva becslésnek tekinthetők. Ezt az átszámított értéket elé tett „ ~ "-jellel és a becsült tartomány alsó és felső határának megadásával is érzékeltettük.
