Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. I. rész: A vízrajz célja, feladatai és az adatgyűjtő hálózat kialakítása

A KORSZERŰ VÍZRAJZI MUNKA ALAPELVEI DR. KOVÁCS GYÖRGYI I. IIÉSZ A VÍZRAJZ CÉLJA, FELADATAI ÉS AZ ADATGYŰJTŐ HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA 1. A vízrajz célja és feladatai A vízrajz tevékenységi körét az OVH Elnöki Kollégiumának 1973 augusztu­sában hozott határozata alapján kijelölt munkabizottság ugyanannak az évnek decemberében összeállított jelentésében a következőképpen fogalmazta meg ( Кет­tai et al, 1973): A vízrajzi tevékenység célja mindazon mennyiségi és minőségi jellemzőket hordozó adat gyűjtése, elsődleges feldolgozása és tárolása, amely a víz forgalmá­nak követéséhez szükséges mindaddig, míg a víz a gazdasági folyamatokba be­lép, illetve attól kezdve, hogy ezekből kilép, beleértve mindazokat a vízgazdál­kodási rendszereket, amelyek működtetése a vízügyi szervezet feladata. A víz­rajzi tevékenység feladata észlelni az emberi beavatkozások hatására előálló változásokat és jelezni a jövőben várható változásirányzatokat. Hazánkban kü­lönösen fontos a nemzetközi vízgyűjtőkkel összefüggő tevékenység. A vízrajzi munkának ki kell elégítenie a kutatás, a döntés-előkészítés, a víz­ügyi igazgatás, a létesítmény- és tevékenység-tervezés, valamint a vízgazdál­kodási üzemirányítás elsődleges információ-igényét. Ennek érdekében gyűjteni kell a hidrológiai feltárást szolgáló, a vízgazdálkodás üzemirányításához szük­séges, illetve a vízhasználatokra vonatkozó adatokat. A vízrajzi munkának — a klasszikus megfogalmazásánál szélesebben értel­mezett — definíciójából következik, hogy: — a víz minőségi tulajdonságai elválaszthatatlanok lévén a mennyiségi ada­toktól, a vízrajzi tevékenység szerves része valamennyi vízminőségi jellemző mé­rése, észlelése és értékelése; — a vízrajz tárgya nemcsak a víz földi körforgását jellemző természetes (vagy természetes környezetben mért befolyásolt) adatokra terjed ki, hanem ennek a körnek a társadalmi körforgásához való kapcsolódására is, a munka magába fog­lalja a vízkivételek és a vízvisszabocsátások mennyiségi és minőségi adatainak ész­lelését, tárolását és elsődleges feldlogozását; — az adathalmazok számszerű és fizikai ellenőrzésével, az általános jellemzők meghatározásával és közreadásával (a felhasználókhoz való továbbítással, a tároló rendszerbe, adatbankba történő elhelyezéssel, publikálással) a vízrajzi munka lezá­ródik, a jelenségek további elemzése, értékelése, meghatározott célú speciális infor­mációk képzése már szakági feladat; — bár a hidrológiai helyzet értékelése és előrejelzése már a gyűjtött adatok meghatározott célú alkalmazása, a megfigyeléshez és adattovábbításhoz való szo­1 Dr. Kovács György, az MTA levelező tagja, az Országos Vízügyi Hivatal Vízgazdálkodás-fejlesztési főosztályának vezetője (Budapest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom