Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Böcskei László-Écsi Imre-Nagy Gábor-Vigh Zoltán: A mosonmagyaróvári duzzasztómű építése

A Mosonmagyaróvári Duzzasztómű 21 ségessé; éspedig az említett automatikus felvízszintszabályozás, a programvezérlés (táblaelmozdulás előre beállítással), a kézi vezérlés (táblák egyenkénti és együttes mozgatása a kezelő által) és a szükségműködtetés (javítások, karbantartási munkák, vezérlőberendezés meghibásodása esetén). Az automatikus üzemmód alkalmazásakor a vízszint — a táblamozgatás sza­bályozásával — az igényeknek megfelelően tartható folyamatosan 5, 8, illetve 10 cm pontossággal. Külön, helyszínen tartózkodó kezelőszemélyzet nem szük­séges. A billenőtáblák a teljes vízeresztéskor és az öntözési idényen kívüli időszak­ban a mederfenékre fekszenek. Az árvízi vízhozam leeresztésében a bal oldalon épült fix bukó is részt vesz. A duzzasztómű ideiglenes lezárását acélszerkezetű betétgerendák látják el, és kielégíti azt a követelményt, hogy a gátmozgató be­rendezések meghibásodása esetén a duzzasztómű ideiglenesen fixbetétes duzzasz­tóként működjön. így a maximális üzemi kiesés nem tarthat tovább egy napnál. A felhasználásra kerülő öntözővíznek a Mosoni-Dunából a Lébény-Hany ön­töző főcsatornába való bevezetésére, illetve az öntözési időn kívüli időszakban, valamint árvíz esetén a folyó vizének kizárására vízkivételi zsilip épült. A kiemelt öntözővizet az öntöző főcsatorna vezeti tovább. Nyomvonala rövid, zárt szelvénnyel keresztezi az E5-ös utat és a Budapest—Hegyeshalom vasútvonalat, majd délnyugati irányban továbbhaladva a Mosonszenljánosi övcsatornáig nyitott szelvényű földmedrű csatorna. Fenékszélessége 2,5 méter, rézsűhajlása 1:4, illetve 1:2,5, a mederfenék esése 0,1 %o, a vízsebesség 0,4—0,5 m/s. A csatorna 9,8 km hosszban készült el. A csa­tornarézsűk általában állékonyak, ezért a tervezett műanyag szövetes védelemre nem került sor. A csatornából kiemelt földből mindkét oldalon 3 méter korona­szélességű depónia készült. A nagyobb csatornamélységeknél kitermelt humuszos agyagot dózeros tolással a környező, mezőgazdaságilag művelhető területen elte­rítették. A földcsatorna rézsűi alkalmasak a gépi fenntartásra. A főcsatornán a közlekedés, az átjárás, a mezőgazdasági művelés érdekében a keresztező dűlőutakon 10 db vasbeton (VB) cölöpalapozás, 10 méter nyílású VB lemezhíd készült. A főcsatorna üzemvízszintjének szabályozására 3 db NAYBPIC féle AVIS típusú alvízszintszabályozó állítja elő önbeszabályozással az előírt alvízszintet. A főcsatorna a korábban megépített mosonszentjánosi övcsatornába torkollik. A vízleeresztéshez, a vízszintszabályozáshoz a főcsatornára — a 9 +800-as szel­vényben — billenőtáblás olajhidraulikus működtetésű zsilip épült. Ez a műtárgy egyúttal dűlőúti hídként is szolgál. A Mosoni-Dunából kiemelt öntözővíz továbbvezetésére szolgál a Lébényi­Hany öntöző mellékcsatorna is, ez a főcsatorna 1+665-ös szelvényéből ágazik ki. A nyomvonal több szakaszon a régi meglevő csatornanyomvonalon halad. Elké­szültével lehetővé válik a Lébényi-Hany erdőterületeinek vízutánpótlása. A mel­lékcsatornára is épültek műtárgyak, 5 db zsilipes áteresz, és 5 db dűlői áteresz, l,20xl,40-es nyílás mérettel, ezek a közlekedést, a kívánt vízkormányozást teszik lehetővé. A fő és mellékcsatorna földmunkáit az Északdunántúli Vízügyi Igazga­tóság saját maga végezte, a megmozgatott föld mennyisége 300 ezer m 3 volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom