Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Böcskei László-Écsi Imre-Nagy Gábor-Vigh Zoltán: A mosonmagyaróvári duzzasztómű építése
22 Böcskei L.— Êcsi I.—Nagy G.— Vigh Z. 2. A műtárgyak építése Az öntözőrendszer üzeméhez készült műtárgyak saját kivitelben épültek. Az Igazgatóság magas és mélyépítéssel foglalkozó főépítésvezetősége az elmúlt években már több belvízvédelmi szivattyútelepet épített. Megfelelő szakmai gyakorlattal, és felkészültséggel rendelkezik, ezért a munka kivitele nem okozott fennakadást. Szakmai szempontból és a munka mennyisége miatt figyelmet érdemel a vízkivételi műtárgy és a duzzasztómű megépítése. Ügy véljük, hogy az ott szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók más területen is hasonló feladatok elvégzésekor, ezért e két műtárggyal és építésével foglalkozunk részletesebben. A vízkivételi műtárgy — amely együttal a csatorna torkolati szakasza is — zárt szelvénnyel készült, keresztezve az E-5-ös út és a Budapest—Hegyeshalom vasúti nyomvonalát. Hagyományos technológia alkalmazása esetén az építés a forgalom zavarásával, terelőút építésével, jelentős többletköltséggel lett volna megvalósítható, ezért a tervező a gazdaságosabb és kedvezőbb átsajtolásos módszert választotta. Az elkészült közúti, illetve vasúti keresztezés a munkafolyamatot tekintve közel azonos volt, ezért csak az E5-ös út kereszteződésében elkészített vízkivételi műtárgy megépítését ismertetjük. A duzzasztómű kivitele a munkaszervezési okok miatt az öntöző főcsatorna és a vízkivételi műtárgy befejezése után kezdődött. A duzzasztómű és a hozzá kapcsolódó létesítmények (kezelőépület stb.) építése sokrétű feladat volt, itt bővebben a véleményünk szerinti szakmailag legérdekesebb, betontechnológiával kapcsolatos részeket ismertetjük. a) A vízkivételi műtárgy Az öntöző főcsatorna gravitációs vízkivételére épített zsilipet és a közút alatti műtárgyat az E5-ös út és a vízkivételi hely közelsége miatt a tervező egyesítette. Ezért a műtárgy tulajdonképpen négy egymáshoz kapcsolódó létesétményből áll: vízkivételi (felvízoldali) zsilip, zárt csatornaszakasz (az átsajtolás indító aknája), közút alatti átsajtolt áteresz, és alvízoldali műtárgy (fogadó akna). A műtárgy is négy építési ütemben készült (a munkát nehezítő Mosonmagyaróvári Városi Szennyvízcsatorna vízbefolyásának megépítése után): 1. a vízkivételi zsilip, 2. a zárt csatornaszakasz, 3. a közút alatti átsajtolt áteresz, majd 4. az alvízoldali zsilip készült el, jól kihasználva az I-II. ütem együtt véaezhető földmunkáinak kedvező technológiai lehetőségeit. 1. A vízkivételi zsilip a Mosoni-Duna 85 +330-as szelvényéből kiágazó főcsatorna vízkivételi műtárgya. A csatorna ikerszelvényű, zárt keresztszerkezetű, vízzárását kettő darab, négy oldalon záró 2x2 méter méretű, kézi mozgatású acélszerkezetű elzárótábla biztosítja. A műtárgy nyíltvíztartásos munkagödörben készült (4. ábra), fő méretei: hosszúsága: 26,80 méter, szélessége: 6,60—4,20 méter, szerkezeti magassága: 2,55—4,05 méter. А В 200 minőségű vasbeton szerkezet lemez és falvastagsága: 20 és 30 cm. A műtárgyközépnél dilatációs hézag készült bitumenes szigeteléssel, vasbeton muffos csuklóval. 2. A zárt csatornaszakasz (az átsajtolás indítóaknájának) építése volt a következő munkafázis. A zsiliphez hasonlóan ez is nyíltvíztartásos munkagödörben készült. A zárt csatornaszakasz alapterülete 19,10x6,20 méter, míg a belső magas-
