Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
318 Fekete К.: Üj rendszerű vastalanítás A rétegbe behatoló oxigéndús víz keveredik a réteg vizével, megváltoztatja a redoxpotenciál értékét. Ennek, valamint a vasbaktériumoknak a hatására végbemegy a kétvegyértékű vas oxidációja. Kialakulnak a vashidroxid pelyhek (2. ábra). A víz injektálását 20 órán keresztül folytatják, majd 4 óra kontakt idő letelte után a termelőkútból megkezdik a víz szivattyúzását és betáplálását a fogyasztórendszerbe. A keletkezett vashidroxid pelyheket maga a vízadó homokréteg szűri ki, így nincs szükség a hagyományos szűrőkre. A vascsapadék bennmarad a vízadó rétegben. A vastalan víz termelése a gyakorlatban általában 2—3 hétig folytatható, miközben a vastartalom lassan emelkedik a megengedett értékig. Ekkor a termelést leállítják, de előzetesen az innen termelt vastalan vízzel hozzák üzembe a szomszédos kútcsoportot, és onnan biztosítják a folyamatos vízszolgáltatást. Vizsgáljuk meg az eljárás előnyeit a hagyományos vastalanítással szemben: — A talajban lezajló szűrés sokkal lassúbb, mint a hagyományos homokágyon történő szűrés, ezért sokkal hatásosabb. Rendszerint nem szükséges a pHérték növelése, ami azt jelenti, hogy elkerülhető a drága vegyszerek adagolása. — Mivel a kutak szűrőszerkezetén már vas- és mangánmentes víz áramlik át, nem kell számolni sem a szűrő, sem a búvárszivattyú és a nyomócsövek idő előtti inkrusztációjával, ill. eltömődésével. Így a kutak és a berendezések élettartama rendkívüli módon meghosszabbodik. — Mivel nincs szükség szűrőbedolgoztatásra, szűrővisszamosatásra, különböző rendeltetésű medencék időnkénti mosására, ezért nincs vízveszteség. A vas és (7) Tisztít o tt víz а fogyaszfWhoz Talaj: felszín © Gaztalanitatt é s le vegoztetett viz 7 -+100 \VM 24ë] 2. ábra. A vízadó rétegben kialakuló vas- és mangán csapadékzóna vázlata
