Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Ismertetések 319 a mangán oxidációját az előzetesen gáztalanltott és levegővel dúsított víz végzi el, melyet a vízadó rétegbe visszatáplálnak. — Elhagyható a tisztított víz tárolására szolgáló medencék építése és a kútszivattyúk közvetlenül a fogyasztó vezetékre dolgozhatnak, mivel a víz tárolására maga a vízadó réteg szolgál. A szivattyúk vezérlését a kútcsoportonként felszerelt hidrofor tartályok nyomásával lehet megoldani. — Hagyományos rendszernél a víztermelés a kiépített szűrőkapacitás fölé nem növelhető a tisztítási hatásfok romlása nélkül. A Vyredox-eljárásnál a víztermelés tág határok között változtatható, a vas- és mangántalanítás hatásfokának romlása nélkül. — A Vyredox-rendszer alkalmazása lehetővé teszi a vizműtelep rugalmas, a mindenkori igényekhez alkalmazkodó fejlesztését. Ha a vízigények nőnek, mindössze a termelő és hozzátartozó levegőztető kutak és berendezések számát kell növelni. — Környezet- és vízvédelmi szempontból is előnyös a Vyredox-rendszerű vízműtelep, mivel vasiszap és egyéb szennyezett víz nem keletkezik. — A kútcsoportonként kialakítandó kezelőberendezések elhelyezése kis alapterületű és térfogatú, előre gyártható és így gyorsan felállítható épületeket igényelnek. Hagyományos rendszerű vas- és mangántalanításnál nagy terjedelmű központi vízkezelő épületre, szabadon vagy félig szabadon szerelt technológiai berendezésekre van szükség, ahol a beruházási és fenntartási költségek jelentősek. — A Vyredox-rendszerű vizműtelep teljesen automatizálható, ezért felügyeletének ellátásához csak minimális felügyelő személyzet szükséges. Az eljárás alkalmazása tekintetében jogosan merül fel az a kérdés, hogy vajon nem tömődik-e el idő előtt a kút és a vízadó réteg a benne felhalmozódó vas-mangáncsapadék következtében. A kút eltömődésének veszélye nem áll fenn, mert a vascsapadék nem a kútszűrő körül halmozódik fel, hanem a vízadó réteg igen nagy térfogatában. A rétegeltömődés pedig igen hosszú időszak — ötven száz év — alatt következik be. Egy Vyredox-telepen a levegőztetés céljából a rétegbe beinjektált vízmennyiség rendszerint egyenlő a víztermelési időszakban egy nap alatt kiszivattyúzott menynyiséggel. Legyen ez a mennysiég (> m-inel egyenlő. A biztonság javára tételezzük fel, hogy vascsapadék a (> m-nek megfelelő, pórustérfogat csak 50%-ában keletkezik. A vascsapadékot befogadó pórustérfogat tehát: 0,5 Q m. Ugyancsak a biztonság kedvéért tételezzük fel, hogy a kutat a vízhozamcsökkenés miatt akkor kell felhagyni, ha ennek a térfogatnak a fele a csapadéktól már eltömődött (0,25 (> m). A számítás egyszerűsítésére vegyük fel a vascsapadék sűrűségét 1 p/cm 3 értékben. Ezek után kiszámítható az a vasmennyiség, melynek ki kell csapódni a vízadó rétegben ahhoz, hogy a réteg eltömődjön, és a kút használhatatlanná váljon. Ez a vasmennyiség: 0,25X Ю 6 Q m pond. Ezután kiszámítható, hogy hány év szükséges ekkora mennyiségű vascsapadék keletkezéséhez, az adott nyersvíz vastartalmának ismeretében. /í(év) = il»
