Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetések 317 A hagyományossal szemben a Fermasicc eljárás előnyei szembetűnőek : folyamatos üzem (kivéve az időnként szükségessé váló töltetcseréket), nincs szűrőmosatás, tehát nincs vízveszteség, nem keletkezik iszap, azt nem kell kezelni és elhelyezni, energiatakarékosabb, mert nincs szükség külön szivattyú- és kompresszorüzemre a visszaöblítésnél. Akár hagyományos, akár Fer/nasícc-rendszeríí is legyen, а vastalanítás mindenképpen jelentős beruházási és üzemi költséggel jár, szakképzett személyzet állandó jelenlétét igényli. Érthető az a törekvés, hogy ezeket a gondokat újabb és újabb ötletekkel enyhítsék. A víz- és a szennyvíztisztításban többnyire a természetben is végbemenő folyamatokat utánozunk mesterséges körülmények között, de vegyszerek, vagy többletenergia hozzáadásával a folyamatokat meggyorsítják. Mesterséges szűrőket építenek nagy költséggel, bár a természetes talaj is kiváló szűrőképességgel rendelkezik. A szennyvizek jelentős hányadánál is a talaj végzi a biológiai tisztítást. Feltehetően ez a felismerés vezette azokat a Finnország-beli szakembereket is, akik a rétegvíz vastalanításának új módját, a „Vyredox" néven szabadalmaztatott eljárást, vagyis a vastalanításnak és szűrésnek magában a vízadó rétegben való elvégzését kikísérletezték. Finnországban és Svédországban jelenleg már több tucat Vyredox van üzemben sikeresen. A módszer kifejlesztése mint egy húsz évet vett igénybe. 2. Vyredox vastalanító rendszer Az eljárás lényege az, hogy a vízadó homokrétegbe egy kútcsoporton keresztül — mely termelő kútból és a körülötte fúrt injektáló kutakból áll —, a szomszédos termelőkútból származó, már vastalanított vizet szivattyúznak be. Ezt, a rétegbe betáplált vizet előzetesen levegővel (oxigénnel) dúsítják injektor segítségével (1. ábra). (7) 5000 L-es hidrofor tartály 1. ábra. A VIREDOX rendszerű vastalanítás elvi működési vázlata 11 Vízügyi Közlemények