Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ISMERTETÉSEK Ш RENDSZERŰ VASTALANÍTÁSI ELJÁRÁS FEKETE KÁROLY

1 A fúrt kutak vizében a vas- és mangántartalom gyakran meghaladja a megengedett értéket. Rár ezek az egészségre nem ártalmasak, mégis a vízfogyasztóknál barna lerakódásaik miatt kellemetlenséget, a szolgáltató vállalatnak pedig gondot okoznak azáltal, hogy a vízvezetéki csőrendszer falára tapadó és ott felhalmozódó vasiszap leszűkíti, idővel eltömi a vezetéket; dugulást, vízellátási elégtelenséget okoz. Amennyiben a vízellátást szolgáló kút vizében a szabvány értéket meghaladó mennyiségben fordul elő, a vizet felhasználás előtt vas-, illetve mangántalanítani kell. A vastalanitás lényege, hogy a vízben oldott állapotban levő vasat oxigén hozzáadásával oxidálják és ez vashidroxid pelyhek formájában a vízből kiszűrhető. Amenynyiben a vas mellett a mangántartalom nem számottevő, a vastalanítással együtt a mangántalanítás is lezajlik. Egy bizonyos értéken túl azonban külön kell a mangántalanításról is gondoskodni. 1. Az alkalmazott megoldások 1. A hagyományos vastalanitás során általában kompresszorral termelt siirítelt levegő bekeverésével idézik elő a vas oxidációját, a keletkezett vashidroxid pelyheket pedig egy- vagy kétrétegű kvarchomok szűrőn szűrik ki. A szűrés során a szűrő fokozatosan eltömődik, ezért előre meghatározott szűrőellenállásnál levegő, majd tiszta víz ellenáramú bevezetésével kiöblítik, a keletkező vasiszapos öblítővizet ülepítik, az iszapot deponálják, a maradék vizet pedig szennyvízként elvezetik. A szűrők általában zárt, nyomás alatti tartályok, de alkalmaznak nyitott, gravitációs szűrőket is. Az eljárásnál a folyamat tehát szakaszos: a szűrés és az öblítés váltja egymást. 2. Magyar szabadalom alapján napjainkban már elterjedten alkalmazzák az ún. ,,Fermassic" vastalanítási eljárást, amelynél nincs szükség a szűrő visszaöblítésére. A szűrő ugyancsak zárt tartály, melyre levegővel előzetesen bekevert nyersvizet vezetnek. A tartályban ugyancsak kvarchomok töltet van, de itt nem vashidroxid pelyhek képződnek, hanem a homokszemcsék felületére rakódik le tömör rétegben a vasoxid. A folyamatban a szűrő teljes vastagságban részt vesz, nincs vízzel fedve, mint a hagyományosnál. Mivel pehelyképződés nincs, visszaöblítésre sincs szükség. Hosszan tartó üzem után (fél, egy év) a homokszemcsékre rakódó vasoxid mennyisége annyira megnövekszik, hogy a szűrő teljesítménye erősen lecsökken, akkor a töltetet ki kell cserélni. Fekete Károly oki. mérnök, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.