Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: Nem permanens vízmozgások számítása két vízlépcső között

NEMPERMANENS VÍZMOZGÁSOK SZÁMÍTÁSA KÉT VÍZLÉPCSŐ KÖZÖTT RÁTKY ISTVÁN

1 A tanulmány célja, hogy két vízlépcsővel, illetve vízerőteleppel közrefogott folyószakaszon, a vízlépcsőrendszer üzeme közben kialakuló nempermanens vízmozgás legfontosabb hidraulikai jellemzőinek számítását bemutassa. A vízerőművek csúcsüzemekor kialakuló nempermanens vízmozgást olyan hosszon vizsgáltuk, melyen hatása számottevően érezhető. A nempermanens vízmozgást leíró alapegyenleteket a karakterisztikák módszerével oldottuk meg (Kozák, 1977). A nagy tömegű számításokat digitális számítógéppel végeztük el. A kidolgozott matematikai modell és a számítógépes program bármely folyami vízerőműláncra alkalmazható; példaként a csehszlovák—magyar Gabesikovo—Nagymarosi Vízerőműrendszert mutatjuk be. Hidraulikai, matematikai és számítógépes ismereteink ma már lehetőséget adnak arra, hogy az eddig végzett számításoknál pontosabb módszert dolgozzunk ki. Az előző számításokkal a számszerű összehasonlítás nehéz, mert pl. 1962-ben csak egy egészen közelítő és gyors módszerrel határozták meg a nagymarosi erőmű fel- és alvizében a vízszintek időbeli változását; az 1969-as években A. Puzonov végzett hasonló számításokat, de más üzemi adatokkal (határfeltételekkel) és összevont mellékfolyók figyelembevételével. Az összevont mellékfolyókon azt értjük, hogy az egymáshoz közel levő vagy másod- és harmadrendű folyók hatását együttesen vizsgálta. Pl. a Garam és Ipoly hatását egy képzeletbeli helyettesítő folyóval vette figyelembe, ugyanígy a Mosoni-Duna, Rába és Marcal hatását is egy képzeletbeli folyóval szimulálta. Dr. Kozák Miklós 1965-ben szintén más üzemi adatokra és összevont mellékfolyókkal végzett számítást (Kozák, 1965); 1976-ban a csehszlovák—magyar közös egyezményes terv keretén belül W. Hartan, a későbbiekben ismertetett üzemi adatok, de ismételten összevont mellékfolyókkal számolt (W. Hartan, 1976); ugyancsak 1976-ban a szerző végzett ilyen számításokat az alábbiakban közölt üzemi adatokkal, de a mellékfolyók hatását kiilön-külön vette figyelembe (Rátky, 1976). 1. A vizsgálatok célja A közös Duna-szakasz hasznosítására az egyezményes terv — több változat értékelése után — a dunakiliti-hrusovói hullámtéri tározóból táplált üzemvízcsatornás Gabcsikovói Vízerőműből és a vele együttműködő Nagymarosi Vízerőműből álló rendszert tervezi. 1 Rátky István oki. mérnök, Budapesti Műszald Egyetem Vízépítési Tanszéke. A dolgozat a Magyar Hidrológiai Társaság diplomaterv-pályázatán első díjat nyert tanulmány összefoglalása.