Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rátky István: Nem permanens vízmozgások számítása két vízlépcső között
A nempermanens vízmozgás számítása 255 1. ábra. Helyszínrajz a vizsgált Duna-szakaszról és mellékfolyóiról Рис. 1. План-схема исследованного участка Дугая и притоков Bild 1. Lageplan der untersuchten Donaustrecke und ihrer Nebenflüsse A vízlépcsőrendszer létesítése a Duna е szakszán megváltoztatja a lefolyási viszonyokat, melyek új határfeltételt jelentenek a vízjárás alakulásához. Ezek előrejelzése mind a tervezéshez, a gazdasági számításokhoz, mind az üzemi előírások kidolgozásához nélkülözhetetlenek. Ezért a kidolgozott eljárást a Duna 1. ábrán vázolt csehszlovák—magyar szakaszán létesülő vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban mutatjuk be. A részletesebb számításokat az indokolja, hogy alapadatokat szolgáltassunk: az erőművek bonyolult egymásrahatásának figyelembevételéhez; a csúcsüzem és a természetes vízjárás kölcsönhatásának számításához; az energetikai számításokhoz; a partállékonyság szempontjából mértékadó vízállásváltozásokhoz; a fenéksebességek és ezek tartósságának számításához; a duzzasztás és a csúcsüzem hatására előálló hordalékmennyiségek tér- és időbeni változásának meghatározásához; a duzzasztás és a nagy vizek levonulásának számításához; a duzzasztás hajózásra gyakorolt hatásának meghatározásához és más speciális folyószabályozási kérdések megoldásához (Rátky, 1976). 2. A számítási módszer A nempermanens vízmozgás számításával meg kívánjuk határozni valamenynyi számítási szelvényben (X t), a vízszint (Z) és a vízhozam (Q) értékek időbeni (t) változását. A szabadfelszínű, fokozatosan változó, nempermanens, egydimenziós áramlások hidraulikai törvényszerűségeit két differenciálegyenlettel írhatjuk le:
