Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban
250 Margitay Tihamér III. táblázat A pF-értékek kiegyenlítődésére jellemző paraméterek értékei A kísérlet sorszáma 1. (60 mm-es beöntözés) 2. (120 mm-es beöntözés) mélység (cm) 20 35 50 20 35 50 A kísérlet elején ff» (PF) 0,05 0,12 0,07 0,03 0,11 0,13 Or (pF) 1,72 4,24 2,45 1,01 3,91 4,98 A max. szórás idején On (pF) 0,06 0,19 0,18 0,09 0,15 0,24 o, (PF) 2,08 6,99 6,87 3,09 5,51 9,72 A beöntözést követő ffr. (pF) 0,4 0,13 0,13 7. napon OV (pF) 1,36 4,66 5,04 — — — A beöntözést követő ffn (pF) 0,01 0,04 0,07 14. napon ffr (pF) — — — 0,34 1,40 2,70 A kísérlet végén On (pF) 0,03 0,11 0,13 0,01 0,05 0,06 ffr (pF) 1,01 3,91 4,98 0,34 1,76 2,30 Megjegyzés : a n (pF) = szórás От (pF) = relatív szórás (%) e) befolyásolja-e ezt a kapcsolatot a beöntözés mértéke. A felsorolt kérdésekre adható válasz a következőkben foglalható össze: Az átnedvesedési-kiszáradási folyamat jelleyél az adott talajrétegben a pF érték átlagának és a pF érték szórásának alakulása dönti el. A számítási eredményeket szemléltető 11. és 12. ábra alapján viszont nyilvánvaló, hogy egy adott talajrétegben a beöntözés után a pF érték átlaga hirtelen lecsökken, majd egy mélypont elérése után fokozatosan emelkedik; s a pF szórásának a járása ezzel ellentétes. Igen lényeges továbbá az is, amire viszont a III. táblázat mutat rá, hogy az átnedvesedési-kiszáradási folyamat időbeli lejátszódása kísérleti körülményeink között gyakorlatilag független volt a beadott öntözővíz mennyiségétől. Mindkét kísérletnél a pF érték átlagának csökkenése, a pF szórásának növekedése gyakorlatilag azonos ideig, 2-3 napig tartott (11. és 12. ábra), s ahhoz, hogy az 50 cm-es mélységben a relatív szórás 5% körüli értékre csökkenjen, mintegy 7-8 napra van szükség. A második kísérlet eredményei alapján viszont várható (III. táblázat), hogy ebben a rétegben a szórás mintegy 14 nap alatt csökken le a 2%-os értékre. Tovább menve a 11. és 12. ábra és a III. táblázat adatai közvetlenül válaszolnak arra a kérdésre is, hogy egy kiragadott időpontban milyen az összefüggés a relatív szórás értéke és a talajszelvény mélysége között; s megállapítható, hogy az adott időszakban a mélységgel együtt nő a relatív szórás értéke, s látható az is, hogy ez a törvényszerűség nem függ az öntözővíz mennyiségétől. Mindebből viszont az a gyakorlati következtetés vonható le, hogy lia a kiegyenlítődési folyamatra jellemző szórás egy adott szintben egy meghatározott értéket
