Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban
AZ ÖNTÖZÉST KÖVETŐ TALAJNEDVESSÉG-POTENCIÁL ELOSZLÁS MEGHATÁROZÁSA LAZA HOMOKOSVÁLYOG TALAJBAN MARGITA Y TIHAMÉR 1 A szovjet—magyar vízügyi műszaki-tudományos együttműködés keretében, 1974. év folyamán a magyar fél vállalta, hogy összeállítja a növények számára hasznosítható talaj vízkészlet meghatározásához szükséges mérési módszerre vonatkozó javaslatát. A javaslat megalapozásához szükség volt olyan kísérletekre, melyek kellő alapot biztosítanak a mérési módszer kidolgozásához, különös tekintettel a módszer megbízhatóságának becslésére. így a jónak ítélt mérési módszer a pF mérése volt [7]. A pF az angol „potential force" szóból származik, s szó szerinti fordításban „potenciális erőt" jelent. Értelem szerint azonban azzal az erővel egyenes kapcsolatban levő paramétert értelmez, amely erővel a talaj a nedvességet magához köti. A talaj szívóerejét tenziométerrel lehet mérni, s e szívóérték gyakorlati mértékegysége az 1 bar % 1020 cm vízoszlop nyomás 2. Ebből származtatható a pF értéke, amely nem más, mint a vízoszlop centiméterben kifejezhető érték 10-es alapú logaritmusa [4]. A pF értéke a talaj nedvességszívó eredőjéről ad tájékoztatást. S éppen ez volt az alapja a már említett javaslatnak. Egyrészt azért, mivel a növényzet a szóban forgó erő ellenében kell hogy elvonja a vizet a talajból, s így növényélettani szempontból a növény vízfelvételének lehetőségeit ez az erő határolja be. Másrészt pedig azért, mivel a talajban magában nem a nedvesség, hanem a nedvességszívó erők egyenlítődnek ki, s így várható, hogy természetes körülmények között ezeknek az erőknek (ill. az erőknek megfelelő pF értékeknek) a szórása lényegesen kisebb lesz, mint a nedvességtartalomé. A kísérletek megszervezésekor — a gyakorlati szempontok figyelembevételével — arra a kérdésre kellett választ adni, hogy a különböző minőségű és különböző módon átnedvesedő talajok egy adott rétegében milyen módon egyenlítődik ki pF értéke ( hiszen ettől függ, hogy az öntözés szükségességének az eldöntésére szolgáló méréseket hányszoros ismétléssel kell elvégezni). A mérések folyamán az alapkérdés tehát az volt, hogy egy adott talajrétegben milyen mértékben egyenlítődik ki a pF. Az elmondottak figyelembevételével a szívóerők kiegyenlítődésének vizsgálatára kétfajta kísérletet irányoztunk elő. 1. Az első kísérlet alapvető célja a talajnedvesség-potenciál (pF) területi változékonyságának a megállapítása volt öntözetlen viszonyok között, egy hosszabb idejű csapadékmentes időszak második felében [3J. Ilyen körülmények között ugyanis várható volt az, hogy a talaj vízellátása megközelítse az ideálisnak tekinthető egyenletes eloszlást, s hogy ennek, továbbá a hosszabb idejű csapadékmentes 1 Margitul/ Tihamér oki. mérnök, a tanulmány készítésekor (1077) a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Budapest) tud. munkatársa. 2 Л nyomás egységét jelentő 1 bar 10 5 \ ш' ;, ill. 1,02 kp/cm 2, vagyis technikai atmoszféra, ill. 0,987 atmoszféra.
