Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban
A talajnedvesség potenciál 235 időszaknak az eredményeként a talajnedvesség-potenciái (pF) értéke a talaj egyes mélységeiben huzamosabb ideig is állandó (statikus) legyen. Az első vizsgálat tehát a p F értékek eloszlását statikus körülmények között kívánta megállapítani [3]. 2. A második kísérletnél a fő/eladat viszont az volt, hogy öntözött körülmények között kövessük nyomon a talajnedvesség-potenciál (pF) időbeni és térbeni változását, és meghatározzuk — a beöntözést követően — a talaj egyes rétegeiben az egyidejű szívásértékeket, s azok eloszlását. Л második kísérletnél tehát az alapvető cél a pF értékek kiegyenlítődésére jellemző dinamika jeltárása volt [5|. I. Л talajnedvesség-potenciál statikus állapotára vonatkozó vizsgálatok A vizsgálatok célja, mint láttuk az volt, hogy egy hosszú esőmentes időszak után meghatározzuk egy öntözetlen mezőgazdasági tábla adott mélységű színijében a talajnedvesség szívására jellemző p F ériékek eloszlását. Magától értetődően ezt figyelembe véve a vizsgálat körülményeit viszont úgy kellett megválasztani, hogy a kapott eredmények általános érvényű következtetésekre nyújtsanak lehetőséget. A kísérleti területet a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézetének Gazdaságában, Erdőhát mellett jelölték ki. A terület közel sík, 50,4 lia nagyságú 3 éves lucernatábla volt. Talaja agrotechnikailag egyöntetűen kezelt mezőségi csernozjom [6]. A vizsgálatokat megelőzően a tábla átlói mentén 15-15 mérési helyet, mérési helyenként 2-2 mérési pontot jelöltünk ki. A mérési helyek egymástól való távolsága 125 méter, míg a mérési pontoké 25 centiméter volt. A tájékozódó és ellenőrző mérések céljára a tábla észak-keleti sarkában kontroll parcellát alakítottunk ki. E tájékozódó és ellenőrző mérések azt a célt szolgálták, hogy nyomon követhessük a talajnedvesség-potenciál értékeknek valamilyen külső tényező hatására történő időbeli megváltozását és ennek alapulvételével a tábla távolabbi mérési pontjaiban mért potenciál értékeket értékelhessük. A mérések mélységét — a tájékozódó mérések eredményeinek megfelelően — 45 centiméterben határoztuk meg. A potenciálértékek mérését előzetesen kalibrált, összesen 4 db „SASAD" 002 jelű tenziométerrel mértük. A mérési eredmény (szívásérték) szabályos hibájának csökkentése céljából a tenziométerek szívásértékét — szárítással — minden egyes mérést megelőzően a mérési eredmény várható értékére állítottuk be. A mérési pontokban leolvasott szívásértékeket naplóban rögzítettük, és ide jegyeztük — lia ez szükséges volt — a kontroll parcellán mért szívásértékeket is. A mérési adatok feldolgozását megelőzően a ,,/orr" : i-ban mért szívásértékeket - a manométerek kalibrációs poligonjai alapján történt korrigálás után pF értékekre számoltuk át. , 1000./ : t A nyomás egysége ugyancsak a torr (mely bar-hoz viszonyítva: 1 torr — 1,333x10~ 3 bar) és 1 torr = 133,32 N/m 2; vagy 1,30-10 < al (1 at = kp/cm 2 = technikai atmoszféra), vagy 1,316-lO" 3 atm (fizikai atmoszféra).
