Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

202 Hernády A.—Kaurek R. A kutak térburkolata megoldott, de az onnan lefolyó csapadékvíz leginkább a kutak közelébe, a talajba szivárog. Tapasztalataink szerint a tartályok lefejtésénél a csöpögés és az olajelfolyás gyűjtése nincs megoldva. A szakosított állattartó telepek felmérése figyelmeztető eredménnyel zárult. Megállapítottuk, hogy a 93 szakosított állattartó telep közül kb. 20%-nál megoldott a vízminőségvédelmi igényeket is kielégítő hígtrágyakezelés. A szakosított sertéstelepek zöme 1970 előtt épült. Ezek a telepek többnyire rekonstrukcióra szorultak. A bővítés során a hagyományos trágyaeltávolítást felváltotta az öblítéses, illetve lemosásos trágyakezelés. Ez a hígtrágya mennyiségének tetemes növekedését jelentette. A telepek a hígtrágya összegyűjtésére általában földmedencéket építenek. A hígtrágya egy részét kiöntözéssel hasznosítják, más része túlcsorog, vagy elszikkad. Jelentős szennyezéssel terheli így felszíni és felszín alatti vizeinket. Az intenzív mezőgazdaság fejlődésével nagy mennyiségben kerül sor kémiai szerek felhasználására. Működési területünkön a növényvédőszer forgalom hatóanyagban kifejezve az elmúlt évben a következő volt: gyomirtószerből 2025 tonna, gombaölőszerből 1023 tonna, rovarirtószerből 940 tonna. A területen 116 növényvédőszer raktár működik, és ezek többnyire nem felelnek meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek. A környezet- és vízminőségvédelmi szempontok megkövetelik, hogy a raktárakat összevonják és korszerűsítsék. Olyan központosított növényvédelmi társulásokat kell létrehozni, ahol szakmérnöki képzettségű vezető biztosítani tudja a környezetvédelmi követelmények betartását. A szilárd és folyékony hulladék környezetkímélő elhelyezése a területen nem megoldott. A kijelölt ürítőhelyek fő problémája, hogy a helykijelölésnél nem állt rendelkezésre talajtani szakvélemény. Korábban nem ismertük a hulladékelhelyezés területünkön kialakult állapotát, valamint a szilárd és folyékony hulladék elhelyezésének a lehetőségeit. Az elmúlt év folyamán ezzel kapcsolatban alapvető felmérést végzett a vízügyi igazgatóság azzal a céllal, hogy megismerjük az e téren kialakult viszonyokat, valamint javaslatot tudjunk kidolgozni a tennivalókra. Megállapítottuk, hogy az elmúlt év folyamán Baranyában 362 070 m

3 szilárd hulladék képződött, amiből 293 000 m

3-t szállítottak el és helyeztek el lerakóhelyeken. Somogy megyében ugyanebben az időben 316 800 m

3 szilárd hulladék keletkezett, amiből 135 400 m

3-t helyeztek el lerakóhelyeken. Megállapításaink szerint a jelenlegi hulladéklerakó helyek zöme nem megfelelő. Célszerűen 20 körzeti hulladéklerakó helyet kellene kialakítani, ahol a korszerű követelményeket a megfelelő előírások foganatosításával lehetne biztosítani. E munkák végrehajtásához Baranya megyében 145 millió, Somogy megyében 137 millió Ft lenne szükséges. A képződött szennyvízből szippantással Baranya megyében 114 300 m

3-t kellett elhelyezni, Somogy megyében 310 000 m

3 elhelyezésére került sor kifogásolható körülmények között. Az elmúlt években több környezeti tanulmányt készített a Vízügyi Igazgatóság. Ezek közül a fontosabbak: a Deseda-völgyi üdülőkörzet, a Malomvölgyi kirándulóközpont, a Csele tározó, a Csertői tározó és az Ellendi tározó létesítéséhez kapcsolódtak. Alapvető környezetvédelmi munkának számit a Vízminőség Kárelhárítási Területi Terv elkészítése. E tervben felmértük a kommunális, a mezőgazdasági és az ipari szennyezőforrásokat, megjelöltük a szennyezések által veszélyeztetett vízfolyásokat. Idősoros elemzést adtunk vízfolyásaink vízminőségváltozásáról és elemeztük