Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Hernády Alajos-Kaurek Róbert: A vízi környezetvédelem és annak feladatai, valamint lehetőségei a déldunántúli vízügyi igazgatóság területén

A vízi környezetvédelem 203 ebben a szennyezőforrások által létrejövő rendkívüli szennyezések káros következményeit. Megterveztük ezek elhárítását, kijelöltük és kiépítettük a vízminőségi figyelőhálózatot, részletesen megadtuk igazgatóságunk vízminőségi kárelhárítási eszközfejlesztési programját. Felmértük és elkészítettük a felszíni ásványbányászat állal visszahagyott roncséit területek vízi környezeti hasznosításának lehetőségeit. Feltártuk a Nyugat-Mecsek környezeti viszonyairól készült tanulmányunkban a radiológiai szennyezések hatását és a felszíni és felszín alatti vizeink szennyeződésének mértékét. Összefoglaló kutatási jelentésben számoltunk he a kommunális szennyvizek halastavi elhelyezésének kutatásairól. Tanulmányokban számoltunk be : — a Balaton déli vízgyűjtőjén üzemben levő halastavak lehalászásakor bekövetkező vízminőségromlásról, — a Balaton déli vízgyűjtője növényvédőszer felhasználásának alakulásáról, — a Baranya megyei felszíni vizek halobitásáról, — Baranya megye kisvízfolyásainak vízminőségi helyzetéről, — a Balaton déli részébe ömlő felszíni vízfolyások Balatonra gyakorolt hatásáról, — a Deseda tározó vízminőségi helyzetéről, — a Dráva vízminőségének alakulásáról, — a Duna és a Mohács—Pécs vízellátó rendszer vízminőségi vizsgálatáról. Az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai közül említést érdemel: — A kiemelt körzetek és települések környezetfejlesztési tanulmányainak folyamatos kidolgozása, — a szakszerű hulladékelhelyezés végleges megoldásának koordinálása, — a megépült tározók folyamatos eutrofizálódásának megakadályozására a vízgyűjtők rendezésének továbbfejlesztése, — a Balaton déli vízgyűjtőjét átfogó, de folyamatos intézkedésekkel tovább csökkenő Balaton terhelés, — a kutatás folytatásával a hígtrágya elhelyezése és hasznosítás leghatékonyabb módjának, az eredmények folyamatos alkalmazásának biztosítása, — a növényvédelmi és agrokémiai állomásokkal szorosan együttműködve a helyes növény védőszer- és műtrágyahasználat biztosítása a vízszennyezés megelőzése érdekében, — a szennyvíziszapok szakszerű elhelyezésének, illetve hasznosításának szélesebb körben történő biztosítása, — a vízkárelhárítás szervezettségének és akcióképességének továbbfejlesztése. IRODALOM 1. llakács—Iterencsi—Mórik Péter—Sós—Vedres: Az ember egészsége a tudományos-technikai forradalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest. Az emberi környezet védelméről. 1976. évi II. törvény, Magyar Közlöny, 26. sz. 2. Balatoni Környezetvédelmi Kutatásokat Koordináló Tanács : Ajánlások a Balaton környezetvédelmi intézkedéseire. 1978. 3. Gerle Gy.: Környezetvédelem Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 4. Hernádi/ .1.: A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság tevékenysége. Vízügyi Közlemények, 1970/2. Г». Katona S. : Az ember és környezete. Tankönyvkiadó, Budapest. 6. A Minisztertanács2006/73 (I. 31.) sz. határozata: A vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányelveiről. 7. IJr. Mozer К.: Környezetvédelem alapjai, HM К Továbbképző Intézet.