Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

Árvízi előrejelzés 623 próbáltunk követni aránylag kisszámú változóval és maga az alkalmazott módszer is csak közelítésnek tekinthető, mégis a gyakorlati igényeket kielégítő pontosságú összefüggésekre jutottunk. Egyidejűleg az operatív árvízvédelmi feladatok biztonságos ellátását szolgáló hatékony eszköz birtokába is jutottunk. A tárgyalt előrejelzési segédlet gazdasági hasznát nehéz számszerűsíteni, a használatbavételük óta eltelt idő is rövid ilyen jellegű elemzéshez. A korábbi helyzethez képest mindenképp lényeges előrehaladást jelent, hogy az alapadatok beszerzése után kellő időben és pontossággal gyorsan megadhatók a szükséges információk az árvízvédelem irányítói részére. Lényegesen növelhető lenne az időelőny, ha a segédletek kiindulási adatai a jelenleginél gyorsabban beszerezhetők lennének. A megfelelő technikai háttér (távjelzők) hiányában, a nehézkes adatbeszerzés miatt, azonban 10—15 órás késedelem is gyakran előfordul, ami a határszelvényeknél pl. Szentgotthárdnál 50%-kal csökkenti a lehetséges időelőnyt. így is, az árvízvédelmi szempontból fontos vízfolyás szakaszokra az intézkedésekhez feltétlenül szükséges időelőny általában biztosítható, bár a kapcsolódó anyagi javak védelme indokolná ennek növelését a lehetséges mértékig. Itt jegyezzük meg, hogy a tárgyalt vízfolyások mentén állami, ill. tanácsi védtöltések vannak, melyek a Zala állami védtöltése kivételével, mind az 1965-ös nagy árvizet követően épültek. Az időben megadható előrejelzések, és ennek alapján megtehető intézkedések jelentőségének érzékeltetésére megemlítjük, hogy az 1965-ös árvíz a Rába vízgyűjtőn, csak Vas megyében 400 millió Ft-os kárt okozott. Az egykori árvízsújtotta területeken ma még nagyobb értékek védelméről kell gondoskodni. Napjainkban, amikor a számítógépes eljárások rohamos előretörésének lehetünk tanúi, talán anakronizmusnak hat a tárgyalt módszerek alkalmazása. Azonban tudomásul kell venni, hogy egyrészt jelenleg nem mindenütt áll rendelkezésre könnyen elérhető közelségben számítógép, másrészt úgy véljük, hogy bizonyos, kis adatigényű feladatok megoldására változatlanul megmarad a manuális eljárások létjogosultsága. Márpedig a jövőben is számolni kell azzal a kényszerű helyzettel, hogy kisebb, egy-két ezer km

2-es vízgyűjtőjű vízfolyásokon különböző okokból nem állnak rendelkezésre kellő részletességű és időben kellő hosszúságú homogén adatsorok. Utóbbi körülmény egyébként régóta hidrológiai megfigyelés alatt tartott vízfolyásokon is jelentősebb emberi beavatkozások hatására könnyen kialakulhat. Az eredményességet illetően nagyon lényeges szempont a folyamatok fizikai hátterének megfelelő ismerete. Ez szabja meg a kapcsolatok kimunkálásába bevont változókat, melyek természetesen az ismertetett példákban szereplőktől eltérőek is lehetnek. IRODALOM ÉS KÉZIRATOS TANULMÁNYOK 1. Szesztay Károly: A grafikus korrelációvizsgálat néhány módszere, Hidrológiai Közlöny, 1954. 3—4. 2. Ezekiel M., Fox К. А. : Korreláció és regresszió analízis. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 3. VIZITERV: A Rába vízgyűjtő hidrológiai tanulmányterve. Tsz: 14 977, (Kézirat), 196S. 4. Zsuffa István: Hidrológiai észlelési adatok közötti kapcsolatok vizsgálata grafikus úton, Vízügyi Közlemények, 1963. 3. 5. Szesztay Károly : Gyakorlati példák a hidrológiai előrejelzések köréből. (Kézirat). Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1955. (5. Hartha Péter: Árvízi előrejelzési segédletek kidolgozása a Tisza mellékfolyóira. VITUKI Kutatási Eredmények, 1973. 7. Juhász István, Kóris Kálmán: Esőből keletkező árhullámok jellemzőinek meghatározása hazai hegy és dombvidéki vízgyűjtő területekre. VITUKI, líudapest, 1974. 7*