Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

ÁRVÍZI ELŐREJELZÉS HEGYES DOMBVIDÉKI VÍZGYŰJTŐKRE RÖVIDIDEJŰ ADATSOROK ALAPJÁN BOGNÁR ÁRPÁD ÉS DR. SZILÁGYI ENDRE

1 A kisebb kiterjedésű (max. 6000 km

2) hegy- és dombvidéki vízgyűjtőterületekre vonatkozóan meglehetősen kevés a kidolgozott előrejelzési segédlet. Ez két fő okra vezethető vissza. Első okként említhetjük, hogy a területeken az árvizek aránylag kis értékű emberi javakat veszélyeztettek, a második ok pedig az, hogy a gyakorlati igényeket kielégítő pontosságú előrejelzési segédletek kidolgozásához nem álltak rendelkezésre megfelelő hidrológiai alapadatok. Tanulmányunkban a nyugatdunántúli hegy- és dombvidéki vízgyűjtőjű vízfolyásokra kidolgozott különböző típusú előrejelzési segédleteket kívánjuk bemutatni konkrét példák ismertetésével. E segédletek 1973—74-ben készültek. Az azóta eltelt időszakban levonult árhullámok lehetőséget adtak a gyakorlati alkalmazásra és — korlátozott mértékben — az ellenőrzésre is. Jelölések ßmax az árhullám teljes tetőző vízhozama, m

3/s; Q

a alapvízhozam, m

3/s; JQmax az árhullám tetőző többletvízhozama, m

3/s; Qm az áradást megelőző vízhozam, m

3/s; //шах tetőző vízállás, cm; С az árhullámot kiváltó eső területi átlagértéke, mm ; D időszak; t az árhullámot kiváltó eső időtartama, óra; С20 20 napos megelőző csapadékindex; M az elpárologtatható vízkészlet mutatószáma; e relatív eltérés; oH az előrejelzett és tényleges tetőzés különbsége; H

e az előrejelzésből várható tetőző magasság, cm; Яшах tényleges tetőző magasság cm; A az előrejelzett és a tényleges vízállásnövekedés aránya; H a, 1 tetőzés az előrejelzendő szelvényben; Я

а, 0 vízállás az előrejelzendő szelvényben a felső szelvény tetőzése időpontjában; Ht. 0 a felső szelvény tetőző vízállása, amelyből az előrejelzés történik; Hí, a a főfolyón levő további mérce vízállása a felső szelvény tetőzése idején; Як, о a mellékfolyó k-adik mércéjének vízállása a felső szelvény tetőzése idején; Í9o% az árhullám tartóssága, óra. A többváltozós kapcsolatok kidolgozására két módszert alkalmaztunk. Az egyik az előrejelzésbe bevont változók közötti, „nem szétválasztható típusú" függvények grafikus meghatározását teszi lehetővé, ez az irodalomban többváltozós 1 Bognár Árpád, oki. mérnök, Dr. Szilágyi Endre oki. mérnök Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Szombathely).