Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

4. füzet - Bognár Árpád-Szilágyi Endre: Árvízi előrejelzés hegy és dombvidéki vízgyűjtőkre rövididejű adatsorok alapján

Árvízi előrejelzés 605 grafikus korrelációs (koaxiális) módszerként ismeretes [1|. A másik szétválasztható változójú, többszörös, nem lineáris regressziós eljárás, melynek a grafikus szukcesszív approximációt felhasználó változatát alkalmaztuk [2]. Az ismertetésre kerülő segédletek az alkalmazott matematikai apparátuson túl, különbséget mutatnak a vizsgálatba bevont változókra vonatkozóan is. Ahol szükségesnek véltük, rövid magyarázattal szolgálunk a változó bevonásának indoklására. Ezzel is szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a vízgyűjtő karakterétől függő sajátosságokra, melyek hozzátartoznak a területen lezajló lefolyási jelenségekről alkotott helyes fizikai képhez. A munkát az alábbi természeti-technikai körülmények és a belőlük fakadó követelmények figyelembevételével kellett elvégezni: — A vizsgált vízfolyások heves vízjárásúak, azokon az árvízi jelenségek gyorsan zajlanak le (a Rába vízgyűjtője Szentgotthárdig 3084 km

2, az összegyiilekezési idő 45—55 óra, a Répce vízgyűjtője Répcevisig 612 km

2, az összegyiilekezési idő 24-30 óra [3]. — A vízgyűjtőn és a vízfolyáson végzett emberi beavatkozások hatása nehezen követhető. — Megbízható, az előrejelzési igényeket kielégítő adatok csak az 1960-as évek közepétől vannak. — A vízgyűjtők részben Ausztria területére esnek, ez korlátozza a múltbeli és az aktuális adatbeszerzést (pl. csak napi csapadékösszegek szerezhetők be, aktuális adatként ezek is csak kevés állomásról). — Az Igazgatóságnak nincs számítógépe, ezért mind a feldolgozást, mind a tényleges előrejelzést hagyományos módszerekkel kell végezni, s jogos igény, hogy az előrejelzés az adatgyűjtés után csak 10 perc nagyságrendű időt igényeljen. Az utolsó követelmény miatt vizsgálatainkat „grafikus korrelációs módszerek"kel végeztük, az előrejelzéshez pedig az eredményül kapott függvényábrákat használjuk. Ez utóbbiak alkalmazásának időigénye csupán néhány perc. A grafikus módszerek hidrológiai alkalmazásának előnyei [1; 4—6]: — A vizsgálatnál nem vagyunk kötve analitikus függvényekhez, így szabadabban követhetjük a természetet. — A kapcsolatok nem lineáris volta nem okoz nehézséget. — Bizonyos határon belül növelhető a változók száma. — A hibás vagy eltérő tulajdonságú adatok azonnal szembetűnnek. — A módszerek viszonylag gyorsak, a vizsgálatoknak az adatgyűjtés a munkaigényesebb része. Az általunk alkalmazott módszerek hibaforrásaik ellenére (szubjektív ítéletalkotás, a változók sorrendjének szerencsés vagy attól eltérő megválasztása stb.) beváltották reményeinket, és az általánosan elfogadott pontossági határokat biztosító görbeseregeket adtak eredményül, nevezetesen — esőből keletkező árhullámok tetőző vízállásának előrejelzésére alkalmas segédleteket, — mércekapcsolati segédleteket. 6 Vízügyi Közlemények