Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZMOSÁSKÖTÉSEK EGYES TAPASZTALATAI KALICZKA LÁSZLÓ

1 A vízmosáskötések tervezése és építése a klasszikus kultúrmérnöki feladatok számottevő része volt. Korunkban a hegy- és dombvidéki területeken igen jelentős összegeket áldoznak a mezőgazdasági művelési területek talajvédelmére, azonban a feladat ritkán terjed ki a vízmosások elfajulásának megakadályozására. A vízmosások megkötése nemcsak talajvédelmi, hanem tájvédelmi, környezetvédelmi feladat is. Az erózió meggátlásának különösen a Balaton melletti területeken nagy a jelentősége, ahol a lesodort iszap jelentős része — valószínűleg nagy mennyiségű műtrágyával és növényvédő szerrel — a tóba jut. Az erózió legjelentősebben a Badacsony-hegy nyugati, északnyugati lejtőit károsítja, ahol vízmosás vízmosást ér. Ezek veszélyeztetik a mellettük levő lakó- és gazdasági épületeket. Közlekedési utakat tesznek használhatatlanná iszappal elárasztva, vagy alámosva azokat. A gazdasági károk mellett nem hanyagolhatók el az esztétikai szempontok sem. Nem közömbös, hogy a Balaton—felvidék lejtőit vízmosások szabdalják, vagy a történelmi jellegnek megfelelően, szépen gondozott szőlők borítják azokat. Az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés vízmosást kötöttünk meg. Az egyik legjelentősebb gond a meglevő birtokviszonyokból származik. A Balaton-felvidéken a területek jelentős része magántulajdonban van. A tulajdonosok nem tudják a nagy költségigényű vízmosáskötő gátakat megépíteni, sokan nem is tartják ezt feladatuknak. Hasonló érdektelenség tapasztalható a hegyközségi társulásoknál, és a mezőgazdasági nagyüzemeknél is. Jogilag is nyílt a kérdés: Ki a kezelője a vízmosásnak, mely több magántulajdonos területét érinti? Csak a magántulajdonosok érdekeit sérti-e a vízmosás fejlődése, ahonnan az iszap a Balatonba jut? Az elmúlt húsz év alatt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Badacsonyban és a Keszthelyi-hegység keleti lejtőjén 15—18 db vízmosáskötő gátat épített. Az időszerű feladatok jövőbeni megoldásához — saját építési gyakorlatom alapján — néhány tapasztalattal, gondolattal szeretnék hozzájárulni. Beszámolómban elsősorban a vízmosáskötések tervezésével, és a gátak szerkezeti megoldásaival, valamint a megépült müvek viselkedésével foglalkozom. 1. A vízmosáskötések tervezése A tervezést megelőzően alapos helyszíni bejárást kell tartani, amelyen a következők feltárását és rögzítését tartom szükségesnek : — a vízmosás helyszínrajzi elhelyezkedése alakja, — a vízmosás közelében levő utak, lakóházak, vezetékek stb., — a közvetlenül veszélyeztetett létesítmények, — a vízmosás fenékvonalában levő természetes töréspontok, — a mellékvízmosások betorkolásai, — a szűkületek a vízmosásban, — a számításba vehető veszélyeztetett létesítmények miatt szükségszerű gát vagy gátak helyei (szűkületek, betorkolások stb.), valamint főbb méretei, 1 Kaliczka László oki. mérnök, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprémi Szakaszmérnökség.