Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

324 Fekete István A kijelölt 35 ha nagyságú területre a tervezéshez a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kultúrteehnikai Tanszéke által elkészített szakvélemény szolgált alapul, amelyben meghatározták : — a levezetendő fajlagos vízmennyiséget, — a drénhálózat vízszintes és magassági vonalvezetését, a fektetési irányokat, az esésviszonyokat és csőátmérőket, — a szívóvezetékek távolságát. A drénezési munkákat 1973-ban végezték el. Az építést a gazdaság — a FAO­eszköztámogatás keretében biztosított — BARTH. К—160 N. típusú dréncső fektető géppel végezte. A drénhálózatot hidraulikailag 0,20 l/s. ha levezetendő fajlagos vízhozam figye­lembevételével méretezték. A szívócsövek távolsága — a talajviszonyoktól függően — 8, 10 és 12 m, hosszúsága pedig 200 — 280 m között váltakozik. A gyűjtővezeték szintén zárt csőrendszer, 90, 110 és 125 mm átmérőjű PVC csőből készült. A gyűjtő­vezeték átlagos mélysége 1%-os esés mellett 115—120 cm. A drénezett területről lecsapolt vizet a felszín alatti vezetékrendszer a tábla szélén létesített nyílt gyűjtőcsatornába vezeti. A csatornában összegyülekező vizet elektromos hajtású szivattyútelep emeli a befogadó Kakat-főcsatornába. Az átemelő szivattyútelep FLYGT típusú szivattyúkkal működik. A szivattyútelep létesítését a területrész mély fekvése, valamint a befogadó főcsatorna magas üzemvízszintje tette szükségessé. A drénezéssel egy időben — kapcsolódó feladatként — mélylazitást végeztek, 60 cm­es mélységgel. A mélylazítás munkáit négyévenként ismétlik meg. A drének építése idején és az azt követő hosszabb időszak csapadékszegény időjárása együttes eredményeként országosan is — a drénezett területen is — jelen­tős mértékű talajvízszint-süllyedés volt. A talajvízszint a korábbi évekhez viszonyítva 1 — 1,5 m-rel csökkent, és a beépített drénhálózat alaLt állandósult. Az 1976. évi őszi és téli, majd az 1977. évi kora tavaszi csapadékos időjárás következtében az ország mélyebben fekvő területein belvízképződési folyamat kezdő­dött. A talajvíz jelentős nagyságú területen emelkedett fel a drénezett terület kör­nyezetében is. Ez időszak alatt a lehullott nagy mennyiségű csapadékból a drénezett területen talajvíz-emelkedés, felszíni vízkeletkezés nem állt elő. Ugyanakkor a talajba beszivárgó víz lejutott a drénhálózat szintjéig és a talaj telítettsége után a felesleges vizet a szívóhálózat elvezette, működésbe hozva az egész drénrendszert. A felszíni gyűjtőcsatornákban összegyülekező vizet az átemelő szivattyútelep továbbította a befogadó ,,Kakat" belvízi főcsatornába. A berendezett teleppel kapcsolatban megállapítható, hogy rendeltetésszerűen üzemben tartható, feladatát teljesíti. A beépített szívó- és gyűjtőcső megfelelőnek bizonyult. Az alkalmazott szűrők közül a kavicsszűrő bizonyult hatékonyabbnak. A kísérleti dréntelepen az 1976 — 77. évben őszi búzát termeltek. E területről hektáronként átlagosan 7 q-val nagyobb termést takarítottak be. Az elért termés­többlet a drénezés hatékonyságát és eredményességét igazolja. A gazdasági eredményen túlmenően hasznosnak bizonyult a telep létesítése ter­vezési, építési és üzemi szempontból is. A munkák során szerzett értékes tapasztala­tok felhasználhatók a hazai drénezési feladatok megvalósításához, valamint a dré­nezés műszaki színvonalának fejlesztéséhez. A bemutató gazdaságok vízrendezési terveinek készítésénél nagy segítséget je­lentett a FAO-szakértőkkel való konzultáció, a külföldi tanulmányutakon szerzett tapasztalat és a FAO által biztosított meliorációs munkagépsor. 3. Tapasztalatok és következtetések Az 1968 — 77. közötti időszak tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei hatásterületén működő bemutató gazdaságok a hazai öntözésfejlesztés tudományosan megalapozott elvi tételeinek gyakorlati kipróbá­lását lehetővé tették. Az elért eredmények — a termelésfejlesztés térbeli és időbeni mozzanatait is tekintve — mind hazai, mind nemzetközi szempontból jelentősek. Külön kiemelést kíván annak megállapítása, hogy a bemutató gazdaságokban szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom