Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízgazdálkodás a kiskörei rendszerben 323 öntözött szója termésátlaga 38,1%-kal volt nagyobb, mint ugyanebben az évben a különböző termelési rendszerek keretében — arányait tekintve — jelentéktelen területen öntözött növények átlagtermései. A bemutató gazdaságokban egyes években öntözéssel elért terméseredmények a gazdaságok jövő célkitűzéseinek alapjául szolgálnak. Ezek ma még egyes évek kiugró eredményei közé sorolhatók, de a közeljövőben — a jó adottságokkal rendelkező öntözőgazdaságok átlagtermései — minden bizonnyal hasonlóan alakulnak. Hajdúszoboszlón — az ország egyik legjobb öntözőgazdaságában — az öntözött növéngek fajlagos gabonaeggség (GE) hozama az utóbbi öt év átlagában 82 qGE/ha volt, amely 51,9%-kal több, mint ugyanott öntözetlen körülmények között — ugyanazon talajadottságok mellett és hasonló technológia alkalmazásával — termelt növényeik átlagtermései. 2. Vízrendezés, táblásítás, úthálózat A bemutató gazdaságok a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megfelelő új táblásítási rendszereik kialakítását és a csatlakozó műveleti földúthálózat kiépítését az üzemi vízrendezéssel együtt részben, vagy teljes egészében befejezték. A hajdúszováti „Lenin" Mg Tsz. és a rakamazi „Győzelem" Mg. Tsz. a megvalósított öntözésfejlesztéssel párhuzamosan a területek egészén, míg a taktaharkányi „Petőfi" és a kisújszállási „Tisza II." Mg. Tsz. csak az előirányzott területük mintegy 60%-án készítették el ez ideig a vízrendezést, az új úthálózat- és táblakialakítási munkálatokat. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság I. és II. kerületében korábbi években befejezte területének átrendezését, míg III. kerületében — a volt Hosszúháti Állami Gazdaság területén — csak a következő években tervezi elvégezni — komplex melioráció keretében — az új úthálózat- és táblakialakítás, és vízrendezési létesítmények kiépítésével együtt. A törökszentmiklósi „Tiszatáj" Mg. Tsz. és a kondorosi „Egyesült" Mg. Tsz. szintén csak az elkövetkező években tervezik megvalósítani — szakaszos ütemezéssel — területük egészén a korszerű nagyüzemi igényeknek megfelelő új úthálózati és táblásítási rendszerüket, a kapcsolódó vízrendezési feladatokkal együtt. A vízrendezés és melioráció területén is sor került FAO-eszköztámogatásra a bemutató gazdaságokban. A csatorna-karbantartó és tisztító gépek, a talajcsövező gép, valamint a tereprendező és földmunkagépek segítsége jelentős volt mind a szükséges munkák elvégzése, mind a hazai tapasztalatok megszerzése és a műszaki fejlesztés irányának meghatározása szempontjából. Közvetlenül hasznosítható eredményeket adtak a bemutató gazdasági szakvezetők részére a tanulmányúti tapasztalatok, a tervezési, üzemi módszerek megismerése. A tervek és az elvégzett munka alapján megállapítható tény, hogy a vízrendezési feladat megoldásához a mezőgazdasági tábla szolgált alapul, mint a legkisebb önálló művelési és vízháztartási egység. A vízrendezés hagyományos módon geometriailag készült. A táblán belüli vízrendezés csak egy-két esetben tartalmazott konkrét megoldást, átjárható — átművelhető — csatornakiképzés formájában. Az elmúlt évek esőzései után egyes gazdaságok rendezett területén is — a táblák mélyebb részein — vízkár keletkezett, mivel a táblák víztelenítését szolgáló átjárható csatornák nem működtek megfelelően, a vizet nem vezették le. Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy a táblák mellett vezetett állandó jellegű csatorna sok esetben nem került kapcsolatba a tábla belső részeivel. Mindezek a problémák újból felvetik a nagyüzemi gazdaságokban szükséges vízrendezési módszerek továbbfejlesztését, a nagyméretű táblák optimális vízforgalmának megteremtését, a táblán belüli víz levezetésének az eddig alkalmazott talajcsövezéssel, iin. ,,céldrénezéssel" biztosítását. A kisújszállási bemutató gazdaságban megépített 35 ha-os drénezett terület a térség vízrendezési problémáinak megoldásához nyújthat hasznos tapasztalatokat. A kisújszállási „Tisza II." Tsz. 1. sz. üzemegységében a Kakat-belvízcsatorna, és a Szolnok —Debrecen vasútvonal között elhelyezkedő, belvíz által veszélyeztetett terület egy részének vízrendezését — kísérleti jelleggel — a FAO-program keretében drénezéssel valósítottuk meg. A berendezett terület a tájkörzet jellegzetes talajtípusát képviseli, mélyfekvésű, erősen kötött, részben szolonyeces réti jellegű. A talajvízszint terepszint alatt 100 — 250 cm között ingadozik, azonban csapadékos években — a terület mélyebb részein — a vízfelszínig emelkedik.