Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)

2. füzet - Salamin Pál: A síkvidéki területi vízrendezés mai irányai

A síkvidéki vízrendezés 303 2. ábra. Az első ábrán ábrázolt terület a következő év elején a vízrendezés után Рис. 2. Вид местности, изображенной на рис. 1. через год, после проведения мелиоративных работ Bild 2. Das auf Bild 1. gezeigte Gebiet nach durchgeführter Gewässerregulierung, Anfang des nächsten Jahres b) A felszínalakítás szerepe Ez a feladat mezőgazdasági szempontból szorosan kapcsolódik az előző feladathoz. A mezőgazda a talajtér jó szerkezetét egyidejűleg, vagy legalábbis egy műveleti egységben éri el a talajfelszínnek vízrendezési alakításával. A felszín alakításánál a mezőgazdának igen óvatosan kell eljárnia, figyelve évről évre beavatkozásának eredményességét. Meg kell figyelnie, hogy a túlzott vízvisszatartás milyen körülmények között káros. Lehetővé kell tennie a víz felszíni visszamaradását, ugyanakkor nem szabad megakadályoznia a fölösleges vizek levonulását a gyűjtőcsatorna irányába. A vízvisszatartásnál igen jelentős, hogy a talaj felszíni vizet visszatartó mikromélyedései (a szántásnál, a gyűrűs hengerezésnél keletkező kis mélyedések) a tábla területén a lehető legegyenletesebben helyezkedjenek el, azaz a beszivárgás egyenletes legyen. S jelentős, hogy a vizet visszatartó kis földelemek (pl. a vízszintes szántás földkiemelkedései stb.) ne legyenek túl magasak, azaz bizonyos csapadékmennyiségen túl a fölösleges víz le tudjon folyni a gyűjtőcsatorna irányába, a vizet különben visszatartó mikro-földkiemelkedéseken át. (Szélső eset az övgátolt legelő,