Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Csepregi László: Szivattyútelepek uszadékeltávolításának gépesítése, különös tekintettel az automatizálás követelményeire
Szivattyútelepek uszadékeltávolítása 297 h t alakul ki. Az alvízi úszó követi az egyre süllyedő vízszintet, aminek hatására a függőcsiga saját tengelye körül elfordul. A Read relé alá beforduló állandó mágnes zárja az áramkört, ami működésbe hozza a gerebet. A működő gereb újra szabad átömlőszelvényt biztosít a szívócsatornában, aminek hatására ismét a megengedeti rácsveszteség alakul ki. A helyreállított egyensúly ismét alaphelyzetbe hozza az úszókat, így a mágnes elfordul a Head relé érintkezői elől, ami egyúttal megszakítja a gereb vezérlő áramkörét. * * * A részletesen ismertetett ÖG típusú mozgógereb alkalmazása a kezdeti nehézségeken túljutott. A módosított változat kiállta a jeges viszonyok között végzett szivattyúzás kemény próbáját is. A berendezés a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) szolgálati találmánya, melyet az Országos Találmányi Hivatalnál (OTH) 164 345 lajstromszám alatt jegyeztek be. 2 Feltalálók: Dr. Csepregi László gépészmérnök 70%, Hadházi] Csaba gépészmérnök 30%. Az Igazgatóság közben elkészítette a berendezés alkalmazási tervét, aminek alapján a VIZITERV és KEVITEHV mint szaktervező vállalatok rendelkeznek a tervezés jogával. Az alkalmazás fontos feltétele, hogy a VITUKI 1973-ban végzett vizsgálata alapján és a V—001/1974. sz. alatt kiállított minősítő bizonyítvány szerint a berendezés a biztonságos munkavégzés feltételeinek megfelel. A vízügyi ágazat egységes gépparkjának kialakítása érdekében az OVH 2955/2/1977. sz. határozatában az ÖG típusú mozgógerebek kötelező alkalmazása mellett foglalt állást. IRODALOM 1. Kolossváry Ödön: Magyarország mederrendező és árvédelmi munkálatainak fejlődése, 1899-ig. Budapest, 1905. 2. A M. Kir. Füldmüvelésügvi Minisztérium kiadása: A magyar vízimunkálatok története, 1867—1927. Budapest, 1929. 3. Babos Zoltán— Mayer lAszló: Az ármentesítések és lecsapolások fejlődése Magyarországon (első rész). Vízügyi Közlemények, Budapest, 1939/1. 4. Babos Zoltán— Mayer László: Az ármentesítések és lecsapolások fejlődése Magyarországon (második rész). Vízügyi Közlemények, Budapest, 1939/2. 5. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése. Vízügyi Közlemények, 1953/2. 6. Károlyi Zsigmond: A tisza-völgvi árvizek története. Vízügyi Közlemények különkiadása, Budapest, 1971/3. 7. Trümmer Árpád: Az öntözés alapelvei. 8. Pattantyús A. Géza: Vízerőgép-kísérlet a vízgazdálkodás szolgálatában. A Tisza—Duna-völgyi Társulat kiadványa. Budapest, 1948. 9. Sikó Attila—Bácsi Élek: Belvízi átemelő telepek. (A Német Kultúrmérnöki Bizottság kiadványa.) Fordította: Sikó—Bácsi. A Tisza—Duna-völgyi Társulat kiadványa. Budapest, 1943 10. Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973. 11. Orlóczi István— Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1967/1. 12. Kienitz Gábor: A Hortobágyi térség belvízrendezése. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1962/1. 13. Fáy Árpád—Becsalj György: Csőszivattyútelepek hatásfoka és veszteségei. Vízügyi Közlemények, 1968/1. 14. Hajdú Siíndor—Szalag Gyula: Mutatók az öntözés és belvízrendezés szivattyúinak minősítésére. Vízügyi Közlemények, 1967/4. 15. Hajdú Sándor—Szalay Gyula: Szivattyútelepek hatásfoka. Vízügyi Közlemények, 1968/3. 16. Kienitz Gábor: Vízgyűjtők rendszervizsgálat a és a belvízjelenség. Vízügyi Közlemények, 1968/2. 17. Bogárdi István: Beszámoló jelentés az USA-ban tett tanulmányútról. (Kézirat.) 1975. 18. Csepregi László: A szívócsatornába érkező uszadék eltávolítása. Vízügyi Közlemények, 1973/2. 2 A berendezés kizárólagos gyártási jogát a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság — mint a szabadalom birtokosa — a maga részére tartotta fenn. Az említett tervezővállalatok mellett az Igazgatóság Tervezési Osztálya is vállal beépítéssel kapcsolatos tervezési megbízásokat, de ezen túlmenően hajlandó a beépítési tervek készítéséhez szükséges alkalmazási terveket és tervezési tapasztalatokat más vízügyi szerveknek átadni. A mozgógerebek gyártását az Igazgatóság 1 éves átfutási idővel vállalja. A berendezés üzembe helyezésével, kezelésével, karbantartásával kapcsolatos előírásokat a gépkönyv részletesen tartalmazza. A berendezés ára a jelenlegi gyártási költségek és árszínvonal mellett, mérettől függően 80—190 mFt között változik. 8 vízügyi Közlemények
