Vízügyi Közlemények, 1978 (60. évfolyam)
2. füzet - Csepregi László: Szivattyútelepek uszadékeltávolításának gépesítése, különös tekintettel az automatizálás követelményeire
288 Csepregi László Mindezeken túl a legkellemetlenebb feladatnak számít a zajló jéggel egybeeső szivattyúzási feladat kiszolgálása. Az áramló vízben egymásra torlódó és a gereb felületére lapolódó jégtáblákat eltávolítani akár gépi, akár kézi úton egyformán nehéz feladat. Éppen ezért e helyen nem a különböző gyártmányok elbírálása a cél, hanem sokkal fontosabb megismerni azokat a természetben lejátszódó jelenségeket és folyamatokat, amelyek módszeres vizsgálata lehetővé teszi a megoldás megközelítését és a helyes döntés kialakítását. A szivattyúzás során a gereb sajátos működése abban nyilvánul meg, hogy a közte áramló vízből a szivattyúk üzemére káros uszadékot feltartóztatja. Mivel a fix gereb tisztítása kézi vagy gépi kivitel esetében egyaránt szakaszos, az ismétlődő művelet között előfodulhat, hogy a gerebfelület egy része eltömődik, ami rontja a gereb hidraulikai működését. — Az átmeneti idő hosszával — folyamatos vegyes uszadék érkezését feltételezve — a gereb esésvesztesége hatvány függvény szerint növekszik. — A részlegesen eltömődött gereb 90 alaktényezője jelentősen megváltozik. — A gereben felfogott uszadék részben úgy működik, mintha maga is gerebelem volna. A gallyon, törmeléken éppen úgy kontrakció keletkezik, mintha a gerebrudak számát rendezetlenül — legtöbbször igen rossz <p tényezőjű elemekkel — megnöveltük volna. — Az idealizált gerebelemeket — ami a hidraulikai méretezés alapja — mindig az áramlás irányával párhuzamosnak tételezzük fel. Az áramvonalak iránya azonban pillanatról pillanatra jelentősen változik attól függően, hogy a gereb elé milyen terjedelmű és alakú uszadék érkezik. — Ugyanez következik be a hidraulikailag rosszul kialakított és elrendezett műtárgy áramlástanilag árnyékolt gerebfeliiletein. — A gerebelemeket keresztező szilárd uszadékok által keltett sarokcsomópontokban a különálló elemek által előidézett veszteség többszöröse alakul ki. — A gerebhézagokba befűződő hosszabb szálas anyag — hínár, súlyom — érdességével kiterjeszti a veszteségforrások keletkezési helyét. — Az elemeken átlapolódó falevelek, békanyál, az elemek látszólagos megvastagodását és az osztásközök jelentős szűkítését idézik elő, ami — a Kirschnerképlet szerint — (t/b) 4/ 3 hatvány értékének növekedése miatt jelentős szerephez jut a veszteségtényező alakításában. E képletben t a gerebelemek vastagsága (mm), b a gerebelemek osztásköze (mm). — A részlegesen behálózott gereb — mint finom szűrő — egyre több olyan apró uszadék felfogására is alkalmassá válik, amelyek a szivattyúzás üzeme szempontjából érdektelenek, de rohamos gerebellenállás kialakulásához vezetnek. A fix gereb tisztításának jósági foka szorosan összefügg sajátos hidraulikai működésével, de kedvezőtlen hidraulikai jelenségnél is súlyosabb gondot jelent a zavartalan mechanikai működés feltételeinek megteremtése. A kedvező megoldás kibontakozását sokáig akadályozta az a megszokás, ami a kérdés megoldását hosszú időn át a gerebtisztítás fogalmához kapcsolta. Utólag már természetes az a felismerés, hogy a gereb helyett lényegesen egyszerűbb magát az érkező vizet megtisztítani az uszadéktól. A belvízi és öntöző szivattyútelepek esetében tehát a kérdés legegyszerűbb megoldását a fix gereb elhagyása eredményezi. Ezzel egyidejűleg a gerebtisztító helyett a mozgógereb fogalmához jutottunk.
